Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-03
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.03 . 27 Az oktatási törvénytervezetre visszatérve Markó rámutatott: itt fontos a decentralizáció is, annak ellenére, hogy általában csak a magyar nyelvű oktatásról beszélünk, ami nyilván kulcskérdés, az etnikai közösség megmaradásának feltétele. Ez nem érzelmi kérdés , mert a legminőségibb oktatást anyanyelven lehet biztosítani – osztotta meg nézetét. Romániában az anyanyelvi oktatás feltételeit fokozatosan biztosították – emlékeztetett, felsorolva, hogy 1989ben és a kilencvenes évek elején a szaktantárgyakat egyálta lán nem szabadott más nyelven tanítani, felvételizni sem lehetett magyarul. Egyetemi oktatás magyarul nem volt, kivéve a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti, illetve a színi egyetemet. „Innen indultunk el húsz éve. Ezeket a törvényes kereteket kelle tt felbontani, mára már a történelem és a földrajz oktatása illetve a román nyelv sajátos oktatása maradtak a kulcskérdések. Bízom benne, hogy hamarosan bármilyen szinten lehet bármilyen tantárgyat tanulni” – tette hozzá. Figyelmeztetett: nem elég magyaru l tanítani és tanulni ahhoz, hogy azt mondhassuk, minőségi oktatást biztosítunk a a magyar gyerekeknek. „Állítom, hogy leghatékonyabban önálló intézményekben, iskolákban, vagy – amennyiben erre mód van – önálló egyetemen, karokon valósulhat meg a magyar ny elvű oktatás. 1989ben egyetlen önálló magyar középiskola sem volt, ma 60 fölött a számuk Erdélyben, ezt törvényesen lehetővé kellett tenni. Ma van önálló magyar magánegyetemünk, de nincs állami, és nincsenek az állami egyetem keretében önálló tanszékek, k arok. A BBTE keretében ez a cél, nem az, hogy elszakítsuk az egyetemet” – sorolta a megvalósításokat és célkitűzéseket. „A mellé, hogy magyarul tanulhassunk, oda kell tenni az önálló intézményrendszert minden szinten és minden formában” – mondta, hozzátév e: nem csak dicsvágyból akarnak magyar intézményeket, hanem azért, mert ezeknek másfajta a hatékonyságuk. Meglátásában az új oktatási törvénnyel reálissá válik az önálló döntéshozatal lehetősége, az, hogy a magyar oktatók, tanárok, diákok önállóan dönth essenek. Magyarul tanulni nem csak annyit jelent, hogy ugyanazt tanulom, de a saját nyelvemen: egy nyelvhez, hagyományhoz tartozni látásmódot jelent, sajátos problémát és sajátos megoldásokat – ezt biztosítja sokkal jobban egy önálló intézmény, mint egy ve gyes – mondta, a zenei oktatást hozva fel példaként. „Ezért gondolom azt, hogy ez a törvény a decentralizációs elképzelések által jelentős lehetőségeket biztosít az egész romániai társadalomnak, és nekünk. Sikerülhet elfogadtatnunk, hogy minden egyetem el őtti intézményben az iskolai vezető tanácsok: tanárok, szülők, önkormányzatok képviselői hozzák meg a döntéseket: ők írnák ki a versenyvizsgát, költségvetési, sőt tantervi kérdésekben is hagynának teret a helyi szintű döntések érvényre juttatására. A mi sz empontunkból ez nagyon fontos előrelépés ahhoz, hogy mi dönthessünk az oktatással kapcsolatos ügyekben. Többségi helyzetekben mi dönthetnénk az iskolákról. Vane fontosabb, mint az oktatás és egészségügy? Ha ezekben megszerezzük a döntési jogokat, és mega djuk a helyi közösségnek, akkor rendkívül nagyot léptünk abba az irányba, amelynek végcélja az autonómia” – sorolta érveit. „Olyan időszakban vagyunk, amikor kormányozni nem jó, amikor zsigerileg sokan, én magam is, menekülnénk a kormányzásból, de nem csak erkölcsi megfontolásból kell megpróbálni továbbvinni, hanem azért is, mert nagy esély van arra, hogy jelentősen át tudjuk építeni a közigazgatást, mert ezek jelentős, mélyreható reformot jelentenének a jelenlegi berendezkedéshez képest. Azért, mert ha a h elyi közösség dönt, akkor minden valószínűség szerint azok a döntések jobbak lesznek, mintha távol, a központban hoznák meg őket, mert mi ismerjük a problémákat, mi tudjuk, hogy egy döntés milyen következményekkel jár. Így lehet igazán európaivá, versenyké pessé válni” – zárta előadását az RMDSZ elnöke. vissza
