Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-27
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.27 . 14 És mégis autonómia Háromszék • 20100727 Mikor szívbajt kapnak a romá n pártok képviselői egyegy hangsúlyosabb romániai magyar követeléskor — ami általában Tőkés László nevéhez fűződik — , két dolog derül ki: a magyar politikai közképviseletek önmagukba fordulva, maguk elé beszélve politizálnak, hangjuk csak legritkább esete kben jut el Bukarestig. Másrészt: a román közélet máig Trianonkomplexussal küszködik, nem tudja feldolgozni országa nagyra kerekedését, s minden magyar autonómiakövetelésre hisztériába torkollóan reagál. Mert amit Tőkés László tusványosi bejelentését köve tően a bukaresti tévék, rádiók, újságok és a bennük mutatkozó politikusok elműveltek, az túllép minden racionális határon. A megszólalókon látszik, közel állnak a szívszélhűdéshez, s nem győzik túllicitálni egymást, mit kell tenni a pastorul Tekessel és hí veivel, akik nem átallják kijelenteni: a székelyföldi magyar közösségnek az utcára vonulva kellene követelnie a területi autonómiát. Amiben — ha utánagondolunk — semmi eretnekség nincs, minden közösségnek megadatott a gyülekezési, szabad véleménynyilvánítá si jog, ez sem alkotmányba, sem törvénybe nem ütközik, sem a fennálló államrend elleni összeesküvés ismérvét nem meríti ki. Annyit jelent csupán, hogy sok ezer, esetleg több tíz, százezer ember kiáll egy tágasabb főtérre vagy mezőre, és azt mondja: több j ogot, több szabadságot, valós önrendelkezést akarunk, mert csak úgy maradhatunk meg. Tőkés László nem fegyverbe szólította a magyarságot, még csak civil engedetlenségre sem bátorított senkit, csak felvetette, eredményt akkor érhet el egy kisebbség, autonóm iával csak akkor rendelkezhet egy milliónál nagyobb nemzetrész, ha képes céljait pontosan megfogalmazni, s önmagát, követeléseit láthatóvá, tapinthatóvá tenni. De pont erre nem képes Székelyföld magyar lakossága. Az elmúlt húsz esztendő alatt csak halvány próbálkozásokat tett az autonómia elnyeréséért, főképp a kilencvenes években, mikor még a diktatúra emléke eleven volt. De igazi tömegmegmozdulást sem a néhanéha ellenzékben lévő RMDSZ, sem az MPP, sem a Székely Nemzeti Tanács nem tudott szervezni. Az a b izonyos népszavazás is csak félsiker, féleredmény volt. Minden bizonnyal a meglehetősen nagy megélhetési gondokkal küszködő erdélyi magyarság zöme úgy gondolja, a lassú és kis lépések politikája egyfajta önrendelkezést is hoz majd a közösségnek, s jobb beé rni annyival. Különben erre biztatja a magyar közösséget az RMDSZ is, elég számára a decentralizáció ígérete, az önkormányzatok talmi megerősödése, a kormányzásból fakadó inkább kisebb, mint nagyobb előny. Tőkés azt mondta el, amit tennünk kellene, kiállni százezer szám, akárcsak Katalóniában, és valós személyi, kulturális és területi autonómiát követelni. Egyszer, tízszer, ezerszer. Más út a megmaradásra nincs. vissza Az ENSZ elé kerül az autonómiánk Háromszék • 20100727 Az ENSZ elé kerül Az erdélyi magyarok kérdése az ENSZ Emberjogi Főbiztossága elé kerül. Augusztus 10re tűzték ki megvitatásra azt a dokumentumot, amelyet a Pro Regio Siculorum Egyesület, a Bolyai Kezdeményező Bizottság és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács juttatott el. A beadvány Székelyföld területi autonómiájának megadását és az erdélyi magyarság önálló oktatási rendszerének kiépítését sürgeti. Megoldásként a beadványozók azt javasolják, hogy Székelyföld kapjon területi autonómiát, és így alakuljon át ön álló fejlesztési régióvá. Ez az intézkedés a világ számos országában biztosította a nemzeti kisebbségeknek a biztos fejlődés és identitásuk megőrzésének lehetőségét — áll a szövegben. A petíció szerzői ugyanakkor azt is kérik, hogy az erdélyi magyarságnak legyen önálló oktatási rendszere, mivel csak ez biztosíthatja a természetes identitás megőrzését és fejlődését. vissza Tusványoson a határon túli magyar szervezetek támogatásukról biztosították az MKPt Felvidék.ma • 2010 .07.26. A romániai Tusnádfürdőn tartott Bálványosi Nyári Szabadegyetem (Tusványos) nagy érdeklődés övezte a határon túli magyar vezetők részvételével tartott programot. Ezen felszólalt a Magyar Koalíció Pártja elnöke, Berényi József is, aki portálunknak i s nyilatkozott a tusványosi történtekről. Az ülést ülést Répás Zsuzsanna, a magyar kormány határon túli kérdéseivel foglalkozó helyettes államtitkár moderálta, nyitó beszédet pedig Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke tartott, Az Erdélyi Magyar Nem zeti Tanács (EMNT) elnöki tisztségét is betöltő Tőkés röviden ismertette a határon túli magyarság összefogásának fontosságát “a magyar autonómiarendszerek létrehozása érdekében”. A tanácskozás ünnepi szónoka Semjén Zsolt magyar kormányfőhelyettes volt, ak i vázolta Magyarország új
