Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-02
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.02 . 18 tegnapi Hivatalos Közlönyben látott napvilágot, miután Traian Băsescu államfő aláírta azt, előbbit pedig még hétfőn megjelentették. Mélyebben a zsebükbe kell tehát nyúlniuk a polgároknak, ha bevásárolni indulnak. A keresked ők szerint az 5 százalékos áfaemelés átlagosan 8 százalékos drágulást eredményez, a szakemberek szerint csak a közvetlenül a termelők által piacon kínált élelmiszerek maradnak meg a jelenlegi árszinten. Eközben arra már tegnap fény derült, hogy a cigaretta dobozonként legalább 30 banival drágul, miközben 5 százalékkal emeli szintén mától az üzemanyagok árát az OMV Petrom, valamint a Rompetrol is. Emil Boc miniszterelnök ugyanakkor bejelentette, hogy az 5, illetve 9 százalékos áfakulcsot nem módosították. Íg y a szociálislakásépítések esetében marad az 5 százalék, a gyógyszerek, újságok, folyóiratok esetében pedig a 9 százalékos hozzáadottértékadó. Ezzel az áfaemeléssel egyébként Romániában lesz európai szinten az egyik legmagasabb általános forgalmi adó. J elen pillanatban a legmagasabb, 25 százalékos áfa Magyarországon, Dániában, illetve Svédországban van, máshol pedig minden esetben alacsonyabb, mint a most hatályba lépő romániai 24 százalék. Húsz százalék feletti áfát is csak igen kevés ország alkalmaz: H orvátországban 23, Lengyelországban 22, Portugáliában, illetve Írországban pedig 21 százalékos az áfakulcs. Szintén az adótörvénykönyvet módosító sürgősségi rendelettel lépnek mától hatályba a különböző adóemelések. Megadóztatják ezentúl az étkezési, aján dék, bölcsődei utalványokat, illetve az üdülési csekkeket, valamint a végkielégítéseket. Szintén a hónap első napjától a szerzői jogokból származó bevételekből a jelenlegi 40 százalékról 20 százalékra csökken a leírható költségarány. Módosul a szerencsejá tékokból származó nyeremények megadóztatása is: az egy nap alatt ugyanabból a szerencsejátékból nyert összegek 25 százaléka folyik be az államkasszába. A július elseje előtt létrehozott határidős bankbetétek után csak ettől az időponttól számolják a 16 szá zalékos kamatadót, akkortól azonban valamennyi folyószámla és bankbetét kamatja után 16 százalékos jövedelemadót kell fizetni. A tervek szerint a kormány tegnapi ülésén tárgyalt ugyanakkor arról a kezdeményezésről, miszerint a bérbe nem adott lakások birt okosainak – ha több lakás tulajdonosai – szeptember 30áig egy úgynevezett szolidaritási illetéket kellene fizetniük a helyi költségvetésbe, az ingatlanadón kívül. A szolidaritási illeték az ingatlanadónak legalább 50, legfeljebb 200 százaléka lenne. Lapzá rtánkig azonban nem érkezett hír a döntés kapcsán. További rossz hír a lakosság számára, hogy a lej tegnap immár harmadik napja folytatta zuhanását a fontosabb valutákhoz képest. A Román Nemzeti Bank (BNR) által tegnap kiadott referenciaárfolyamon egy eur ó 4,3688 lejbe, azaz 1,66 banival többe került, mint az előző napon, miközben 3,5617 lej felelt meg egy dollárnak, ami szintén 0,80 lejes növekedést jelent az előző naphoz képest. Eközben a jegybank – a várakozásoknak megfelelően – tegnapi ülésén 6,25 száz alékon tartotta az irányadó kamatot. A szakértők azért számítottak a kamat szinten tartására, mert az inflációs nyomás erősödését várják az áfaemeléstől. A központi bank idén eddig négyszer csökkentett kamatot, utoljára május 4én. Tavaly a bank 225 bázisp ontú kamatvágást hajtott végre összesen a gazdaság élénkítése céljából. A lej lejtmenete miatt sürgős jegybanki intervenciót kért már tegnap a Romániai Exportőrök Szövetsége (ANEIR). Mint hangsúlyozták, a gyenge román fizetőeszköz számukra pillanatnyi elő nyökkel jár, azonban óriásiak lesznek veszteségeik a lej stabilizálódásakor, ha ekkorák a kilengések. Ugyanakkor üdvözölték, hogy nem nőtt az irányadó kamat, mivel az a stabilitás jele. A kereskedők szintén az árfolyam helyreállását várják, hiszen – mint a nagy üzletláncokat tömörítő AMRC szövetség alelnöke, Delia Nica tegnap elmondta – az áfaemelésnél is nagyobb hatással van a gyenge lej az árak alakulására. Mint részletezte, a beszállítóik 70 – 80 százaléka importálja termékeit, amelyekért euróban fizetnek, ilyen körülmények között pedig akár naponta is módosítani kellene a boltok árszabásán. Arra a kérdésre, hogy milyen szintű drágulást generál az áfa emelése, Nica egyelőre nem tudott pontos értékkel szolgálni. vissza Szerző(k) : Bálint Eszter
