Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-15
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.15 . 20 határon túli ,,témák''. A többi tárcánál felhalmozódott tudásra is szükségünk lesz, de ezt a tudást össze kell hango lnunk, és ebben az lesz a feladatunk, hogy a közös irányt megszabjuk. Ezért hozzuk létre a Nemzetpolitikai Tárcaközi Bizottságot, melynek fő feladata az államigazgatáson belüli koordináció lesz. Azt szeretnék, ha a nemzetpolitikai gondolkodásmód az egész m agyar államigazgatást áthatná. * Arról is lehet hallani, hogy a támogatáspolitikát egy keretbe kívánják összpontosítani. Mit jelent ez a valóságban? - Jelenleg a rendszer átvilágításán dolgozunk. Amit eddig látni lehet, hogy a jelenlegi rendszer ka otikus, átláthatatlan, és nem logikus. Ezért azt szeretnénk, ha az összes határon túlra jutó forrást egy alapba vonnák össze. A határon túli magyaroknak szóló támogatáspolitikának áláthatónak, követhetőnek és világosnak kell lennie, hogy a határon túliak i s tudják, mire számíthatnak. A támogatásokkal kapcsolatban annyit szeretnék elmondani még, hogy a jelenlegi helyzetben a mostani színvonalat mindenképpen meg kellene őrizni, és ahogy a gazdaság fejlődése megengedi, úgy növelni szeretnénk a források mértéké t. * Mely területeket tartja a legfontosabbnak a támogatáspolitika területén? - Ha röviden kellene válaszolnom, akkor két területet emelnék ki: ez az oktatáspolitikai és a szórványprogram. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy legyen lehetősége a határon túli fiataloknak anyanyelven tanulniuk az óvodától egészen az egyetemig. Ezen a területen nem szabad eltekinteni a szomszédos államok felelősségétől - gondolok itt elsősorban a finanszírozásra , de vannak olyan pluszdolgok, amelyeket viszont csak mi tudun k biztosítani. Külön hangsúlyt kell fektetni a szórványprogramra, mely eddig teljesen el volt hanyagolva. Olyan új programokra van szükség, amelyek választ adnak azokra a problémákra, amelyekkel az eddigi elhanyagoltság miatt csak most szembesülünk. A nyelvnek mint megtartó erőnek elsődleges szerepet kell kapnia ebben a leendő szórványstratégiában. * A Nemzeti Együttműködés Rendszere mit jelent a határon túli magyarság tekintetében? - Elsősorban az összetartozást. Erről az összetartozásról szólt az a momentum is, amikor az elsők között adtuk be a kettős állampolgársággal kapcsolatos törvénymódosítást, illetve a nemzeti összetartozás napjáról szóló törvényt. Ez a két gyors, de annál jelentőségteljesebb intézkedés is azt kívánta kifejezni, hogy az új kormány igenis új szemléletet kíván bevezetni. Minden magyarra egyformán tekint, éljen az akár Szerbiában, akár Magyarországon, akár az Atlantióceán túlsó oldalán. * Január elsejétől lesz igényelhető a magyar állampolgárság. Hol és hogyan lehet maj d a kérelmeket átadni és milyen dokumentumok lesznek szükségesek hozzá? - A kérelmeket az adott országokban a magyar külképviseleteken, Magyarországon pedig az anyakönyvvezetőknél, illetve a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál lehet majd kérelmezni. A kérelem mellé be kell nyújtani majd a felmenők magyar származását igazoló iratokat is. Ehhez bármilyen hivatalos vagy egyházi irat, például keresztlevél, plébánosi igazolás vagy akár volt magyar katonakönyv is elég lesz. * Meddig tart, amíg egy határon túli magyar a kérelem elindításától átveheti a magyar útlevelét? - Nem kívánjuk hosszú procedúrának kitenni a kérelmezőket. Éppen ezért fontos hangsúlyoznunk, hogy a kérelem benyújtásától számított három hónapon belül az apparátusnak ki kell állítania az állampolgárságról szóló dokumentumot. * A határon túli ma gyarságnak az elmúlt évtizedekben sajnos - többnyire - rossz tapasztalatai vannak a magyar bürokrácia viszonyulását illetően. Az általános megítélés szerint ugyanolyan külföldiként tekintettek rájuk, mint bármely más külföldi állampolgárra. Várhatóe ezen a téren javulás? - Magyarországon elsőként a gondolkodásmódot kell megváltoztatni. Amint azt már említettem, szeretnénk, ha a nemzetpolitikai gondolkodásmód az államigazgatást teljes egészében áthatná. Van ugyanis egy rossz beidegződés, mely alapján né melyek úgy tekintenek a határon túli magyarokra, mintha ők valamiféle koloncok lennének a magyar közigazgatás nyakán. Tudatosítanunk kell az apparátusban, hogy a határon túli magyarok éppúgy a magyar nemzet szerves tagjai, mint a már állampolgársággal rend elkező anyaországban élő társaik. vissza DÉVAVÁRI Zoltán Visszaélhettek a magyarigazolvánnyal Kárpátalja 20100715 Múlt szerdától csak a beregszászi és az ungvári magyar konzulátusok adhatnak ki magyarigazolványokat Kár pátalján a magyar miniszterelnökhelyettes utasítására. Semjén Zsolt ezt azután jelentette be, hogy probléma merült fel a magyarigazolványok kiadása körül. A miniszterelnökhelyettes közölte: vizsgálatot is elrendelt amiatt, hogy több magyarigazolványt adt ak ki, mint ahányan magyarnak vallják magukat Kárpátalján.
