Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-13
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.13 . 22 „A tanterveket át kell dolgozni. Vagy rövidíteni, vagy sűríteni kell. A tankönyvek nem lesznek megfelelőek, ami a gy erekek számára elsődleges információforrás. Ezért nem lesz könnyű a dolgunk” – véli Viszockij Edit, a csapi Széchenyi István Középiskola tanára. A jogszabály szerint a középdikols elvégzéséig 11 évig kell tanulniuk a diákoknak. Négy évet az elemi iskolába n, öt évet az általános iskolában, két évet pedig a középiskolában. A régi és az új rendszer egy ideig még párhuzamosan működik. Az új szabályozás gondot okoz azoknak a diákoknak, akik külföldön szeretnék folytatni tanulmányaikat. „A 12 éves oktatással fe lzárkóztunk volna legalábbis formailag az európai gyakorlathoz. És ugye a magyarukrán ekvivalenciaszerződés értelmében az számít érettségiző diáknak, aki 12 éves oktatás után letette az érettségi vizsgákat” – hangsúlyozta Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magya r Pedagógusszövetség elnöke. Sokan azzal érvelnek a 11 osztályos oktatási rendszer mellett, hogy az előnyösebb azoknak a falusi diákoknak, akik nem akarnak 12 évet tölteni az iskolapadban. vissza Székely önrendelkezés a tud ományban (is) – Kisebbségi jövő a tudásalapú társadalomban – konferencia Gyergyóremetén Erdély.ma [ 2010. július 12., 20:18 ] [279] A székelység kisebbségi létéhez, önrendelkezéséhez sokan sokféle szempontból közelítettek már, viszont a székelyföldi o ktatás, kutatás és tudás autonómiája viszonylag ritkán került szóba. Ezért nevezhető úttörőnek a gyergyóremetei falunapok keretén belül szombaton megrendezett „Kisebbségi jövő a tudásalapú társadalomban” című konferencia, melyen neves előadók és fiatal teh etségek tárták az érdeklődők elé a székelyföldi tudomány jelen állását és jövőjét. A konferenciát imával nyitó Orbán László esperes Wass Albertet idézve adta át a szót a tudomány képviselőinek, mely szavak akár a rendezvény mottóját is képezhették volna: „magyarnak lenni Erdély földjén annyit jelent, mint mindig egy lépéssel előbb lenni... egy kicsit többnek lenni minden tekintetben...” Így vélekedett az első előadó, Andrew Balas remetei származású amerikai orvosmatematikus is, aki szerint ha a tudós, ku tató nem tud kisebbségben lenni, elviselni, hogy nem ért vele egyet a többség abban, amit felfedezett, akkor sikeres sem tud lenni. A nagy felfedezések tehát mindig kisebbségben kezdődnek. Hogy ez Székelyföldön is megvalósulhasson, megalapította a Székely Előfutár Alapítványt, mely a Balás Elek nevet viselő ösztöndíjjal támogat minden évben tíz fiatal székelyföldi kutatót. A konferencia során ők is bemutatkoztak, beszámoltak tevékenységükről. A humán szekció ösztöndíjasai székelyföldi vonatkozású társadalmi jelenségeket vizsgáltak, hozzásegítve a székelységet saját hagyományainak, szokásainak és múltjának jobb megértéséhez. Kinda István, aki korábban a moldvai csángókkal is foglalkozott, dokumentumfilmet vett fel a téglavetés hagyományos mesterségéről Nagybo rosnyón, Sütő István saját családtörténetén keresztül írta meg a vargyasi bútorfestés múltját és jelenét, Kiss Adél pedig a székelyföldi felnőttképzést vizsgálta. A természettudományos szekció ösztöndíjasai nemzetközi kutatóhálózatok munkájába kapcsolódtak be, Kovács Katalin egy románmagyarcseh projekt keretén belül az intenzív lézerimpulzusokkal foglalkozik, melyek segítségével a rák molekuláris fázisában felismerhetővé válhat, Kovács Levente pedig a programozott sejthalált kutatja egy szegedi csoportban , amely munka szintén a rák gyógyítását célozza, hiszen a rákos sejtekbe programozott sejthalál megállíthatná a betegség elburjánzását. Az ösztöndíjasok előadásai is abba az irányba mutatnak, amit Kötő József hozzászólásában kulcsszóként emelt ki: glokali záció (a globális és lokális összekapcsolódása). Bekapcsolódni a nemzetközi körforgásba, kihasználni a globalizáció adta lehetőségeket, ahogy azt a természettudósok is tették, ugyanakkor figyelni a lokális jegyekre, székely jellegzetességekre és őrizni azo kat, amire az ifjú társadalomtudósok tevékenysége is irányult. A legtöbb vitát kiváltó felvetés a szintén a glokalizációval összefüggő önálló székelyföldi egyetem kérdése volt, melyet Andrew Balas nevezett meg célként. Az amerikai előadó szerint Székelyfö ldnek szüksége van egy mágnesként működő saját tudományegyetemre, amely lehetővé teszi a helyi kutatók együttműködését, akik speciális, helyi problémákra kereshetik majd a választ. Bíró Zoltán, a Sapientia dékánja szerint inkább a Székelyföldön működő álla mi és magánegyetemek, kihelyezett tagozatok szorosabb együttműködésére lenne
