Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-09
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.09 . 35 Miközben Strasbourgban a vegyes érzelmekkel viseltető tagországokat – mert ilyenek is szép számmal vannak – igyekezett megnyugtatni Lady Ashton, az EP három jelentéstevője, a néppárti német Elmar Brok, a liberális Guy Verhofstadt (eg y időben a széteséstől fenyegetett Belgium miniszterelnöke), valamint a szocialista olasz Robert Gualtieri egyéb nézeteket ütköztetett. Brok azt hangsúlyozta: a szolgálat lehetővé teszi majd az EU számára, hogy nem csupán közreműködője, hanem alkotója is legyen a nemzetközi folyamatoknak. „Nem EUkülpolitikát akarunk csinálni, hanem ellenőrizni akarjuk azt” – magyarázta. Vele szemben Guy Verhofstadt kategorikusan fogalmazva fordult a bárónőhöz: „A szolgálat már létezik. Fejlessze hát a közösség egyik in tézményévé! Mindeddig ugyanis csak ott értünk el sikereket, ahol a közösségi módszereket alkalmaztuk, mint például a belső piac megteremtésében.” Roberto Gualtieri pedig elégedettségét fejezte ki, hogy bizonyos kérdésekben a szolgálat már szorosan kapcsoló dik a kollégája által említett módszerekhez, miáltal az ellenőrzése demokratikussá válhat. Brüsszeli megfigyelők egyébként a szolgálat legfőbb hibájaként azt róják fel, hogy többet foglalkozik elméleti kérdésekkel, a gyakorlat háttérbe szorul. Nem tudni s emmit a leendő uniós nagykövet és a már működő képviseletvezetők viszonyrendszeréről. A diplomáciai kapcsolatokat tehát nem kiegészíti, nem az egyikkel a másikat pótolja, hanem egyszerűen megkettőzi. Ilyenformában nem költségcsökkentő, hanem lényegesen a zt megnövelő tényező anélkül, hogy egyszerűsítené a kapcsolatokat, az ügymenetet; magyarán: a bürokráciát dúsítja. És végül: egyegy tagország különutas megnyilvánulása (amire mindig is akad példa: a szlovák nyelvtörvénytől a Macedóniával kapcsolatos görög álláspontig) nem emelni fogja az uniós nagykövet tekintélyét, hanem éppenséggel rombolni. Ezekről a kérdésekről Brüsszel mindig is hajlamos volt hallgatni. vissza Moldovában határozatképtelenné vált a parlament Transindex 2 0100709 Határozatképtelenné vált csütörtökön a moldovai parlament azt követően, hogy a Mi Moldovánk pártszövetség képviselői elhagyták az üléstermet. Tiltakozásuk oka az volt, hogy nem sikerült napirendre venni Mihai Ghimpu ügyvezető államfő menesztés ét, amiért az aláírta a szovjet megszállás emléknapját elrendelő határozatot. Az ellenzéki kommunisták, akiknek 48 képviselőjük van, és szintén Ghimpu távozását követelik, ugyancsak bojkottálták az ülést. A kialakult helyzetben az ülést levezető elnök ké nytelen volt meghatározatlan időre szünetet elrendelni, amíg sikerül képviselőket találni a határozatképesség eléréséhez. A történtekkel egy időben a törvényhozás épülete előtt a Mi Moldovánk aktivistái előre hozott választásokat és Ghimpu távozását köve telték. Mihai Ghimpu ügyvezető moldovai elnök június 24én írta alá azt a határozatot, amely a szovjet megszállás emléknapjává nyilvánította június 28át. A döntés ellen számos politikus tiltakozott, A kommunista párt azt vetette Ghimpu szemére, hogy egy sor jogi normát megsértett. Visszaélt alkotmányos hatáskörével, hiszen kizárólag a parlament dönthet ünnep- és emléknapok bevezetéséről. A Szovjetunió 1940. június 28án szállta meg Besszarábiát a majd egy évvel korábban kötött MolotovRibbentroppaktum alapján. Besszarábia 1918tól addig Romániához tartozott. Besszarábia déli részét Ukrajnához csatolták, a megmaradt területen pedig 1940. augusztus 2án létrehozták a Moldovai Szovjet Szocialista Köztársaságot. vissza
