Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-08
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.08 . 11 Példaként említette azt az „alapvető tényt”, hogy a törvény alapján Magyarország nem ad automatikusan állampolgárságot, hanem egyéni kérelem alapján meg lehet azt kérni. Újdonságként hatott Martonyi szerint az a tény is, hogy a világon mindenhol élnek magyar és egy másik áll ampolgársággal rendelkezők, ezért tulajdonképpen semmi más nem történt, mint hogy Magyarország a szomszédos országokban élőket eddig sújtó hátrányos megkülönböztetést eltörölte. „Ezt láthatóan többször el kell mondanunk” – hangsúlyozta a miniszter. Hozzáte tte: „Ennél azonban még fontosabb, hogy Szlovákiával egy átfogó tárgyalássorozatot fogunk indítani, és arra fogunk törekedni, hogy minden vitás kérdést rendezzünk”. A négyszemközti megbeszélést követő munkaebédhez csatlakozott Christine Lagarde gazdasági miniszter is, akivel a világgazdasági kérdések mellett a magyar akcióterv részleteit is megvitatta Martonyi. Véleménye szerint modellértékű lehet az, hogy a magyar program egy sajátos keveréke a költségvetési fegyelemnek és a gazdasági növekedés beindításá nak: egyrészt fő szempontnak tekinti a 3,8 százalékos hiánycél betartását, másrészt bevezet olyan eszközöket, amelyek a növekedés alapját kívánják megteremteni. Nagy kérdés, hogy a jelenlegi francia gazdaságpolitikával sok szempontból hasonló magyar cselek vési program hogyan tudja a két elemet együttesen alkalmazni – mutatott rá a külügyminiszter. „Ha a válság nem lett volna ki kellett volna találni” Közös pontok a két ország között például a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott adózási kedvezmények, a közigazgatási és kormányzati megtakarítások, valamint az állami vállalatok pazarlásának megállítása – tette hozzá. Martonyi elmondása szerint francia partnerei egyetértettek avval a véleményével, hogy „ha a válság nem lett volna, ki kellett volna találni”, mert a kialakult helyzet sok szempontból cselekvésre ösztönözte az uniós tagállamokat, s a válság nélkül talán soha nem merült volna fel a gazdasági kormányzás szükségessége. Megítélése szerint a francia kormányzat kevésbé borúlátó az euró és az Európai U nió jövőjét illetően. Az afganisztáni szerepvállalás kapcsán Kouchner arról tájékoztatta magyar partnerét, hogy az előzetes ígéreteknek megfelelően Franciaország a közeljövőben 250300 fővel növeli kiképzőinek számát. Ennek kapcsán Martonyi elmondta: a le hetőségekhez mérten Magyarország is döntően a kiképzők számát kívánja növelni. A külügyminiszter a 2011es magyar uniós elnökség lebonyolításához az európai alapító tagállam Franciaország segítségét kérte. Mint elmondta, Párizs eddig is jelentős szakmai és nyelvi támogatást nyújtott a felkészülésben. Nagy feladatok előtt áll Magyarország A külügyminiszter külön megbeszélést folytatott Pierre Lellouche Európaügyi államtitkárral. Martonyi egyik nagy kihívásnak nevezte a magyar elnökség számára az európai g azdasági kormányzás beindítását, amely a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangoltabb koordinációját jelenti majd, valamint az új uniós költségvetés előtt a pénzügyi perspektíva vitáját, amelyen belül a kohéziós politika és a közös agrárpolitika finans zírozási kérdései kaphatnak különleges szerepet, valamint a közös energiapolitika létrehozása is előtérbe kerülhet. Ezenkívül a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésének eredményeként kialakított új intézményrendszer működésének igazi próbája a magyar elnöks ég idejére esik, amely szintén nagy feladatot jelent – hangsúlyozta Martonyi. A külügyminiszter délelőtt előadást tartott a francia Diplomáciai Akadémián az uniós elnökség prioritásairól, majd találkozott JeanDavid Levitte köztársasági elnöki főtanácsadó val. Az MTI kérdésére a külügyminiszter elmondta: ősszel várható találkozó Nicolas Sarkozy francia elnök és Orbán Viktor miniszterelnök között. A külügyminiszter francia kollégájával, Bernard Kouchnerrel együtt estére Brüsszelbe hivatalos. Kouchner meghív ására Martonyi a francia külügyminiszterrel együtt, annak különgépén utazik tovább a belga fővárosba. vissza Szerbia nem vesz részt a NyugatBalkáncsúcson MTI 20100707 Szerbia újabb regionális összejövetelt bojkottál K oszovó miatt: Belgrád képviselője ezúttal a hét végén Dubrovnikban (Horvátország) rendezendő nyugatbalkáni csúcstalálkozóról marad távol – jelentette a szerdai belgrádi sajtó.