Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-07
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.07 . 34 Bár nincsenek ott az újjáalakulásnál, figyelnek. Ha ugyanis újabb fordulat jőne, amitől a történelem szellentése mentsen, akkor ugrásra készek. Visszaigazolnak. Addig pedig hirdetik, hogy az RKP főtitkára Constantin Rotaru elvtárs, aki most odaállt a gátra – nem a Szeret és a Szeretet (a hatalmat szeretné) vagy az Olt gátjára, hanem a kapitalizmuséra – nem is román, hanem cigány, ne adj isten, Roth (áruló). Sőt ultrarőt. vissza Nemzeti együttműködés Új Szó, 2010. július 7. szerda, 07:58 | Lovász Attila A legutóbb, amikor e hasábokon a távozó szlovák kormányzat hatalmi arroganciájáról értekeztünk, az egyik kommentelő a lap weboldalán azt kifogásolta, hogy nem ke resünk párhuzamokat a magyarországi politikával. Szerinte pl. ugyanolyan arrogáns volt a leváltott szocialista liberális kormányzat, mint Fico garnitúrája, de erről – így a kommentelő – nem merünk írni. Nos, a párhuzam valóban létező. Ami a velejéig korru pt struktúrákat illeti, mindenesetre összehasonlítható az elmúlt négy év Szlovákiában és az elmúlt nyolc év Magyarországon. A párhuzam azonban itt véget is ér. Mert most már a különbségek, mégpedig az egyre komolyabb és szembetűnő párhuzamhiányok vagy keve redések jönnek elő. Mert ugye, míg Szlovákiában a velejéig korrupt garnitúra majdnem negyven százalékot kapott, csak az arányos választási rendszerben nem volt képes kormányzati többséget hozni, a magyar kormány egyik pártja teljesen megszűnt, a másik pedi g a maga 17 százalékával legalábbis történelminek nevezhető vereséget szenvedett el. A másik párhuzamhiány a két kormány korrupción kívüli tevékenységében látható. Míg Robert Fico kormánya (mint azt nemrég írtuk) az elemi szabadságjogokat, emberi jogokat kérdőjelezte meg nemcsak ténylegesen, hanem esetenként de jure is, a gyurcsányi érában ilyesmi nem történt. A rendőrségi túlkapás mint hibás vezetés és vezénylet és a rendőrségi túlkapás mint állami doktrína ugyanis nem ugyanaz. Míg Fico nyirbálta a sajtós zabadságot és a nacionalizmust kormányprogrammá emelte, annak minden futóbolond megnyilvánulásával, a Gyurcsányéra bizony nem nyúlt az alapvető emberi jogokhoz és nem folytatott államdoktrínaként kezelt kirekesztő politikát. Mindkét exkormányzat megkapta azt, amit megérdemelt, bár az elutasítás mértéke nem azonos. Így a visszatáncolás valószínűsége sem, de arra még van vagy négy év. Szlovákiában az egyöntetűen piros színezetű Ficokormányzatot a tegnapi koalíciós aláírással lecseréli egy – no most tessék figyelni: nemzeti együttműködési koalíció. A Radičová vezette koalíció ugyanis nem szavazófülkés forradalom, még csak nem is egy új társadalmi szerződés révén jött létre, de az biztos, hogy „felhatalmazást kapott” együttműködni és a hatalomnak még a közelé be sem engedni az országot lenyúló és arrogáns hatalom képviselőit. Az új szlovák kormányzat ugyan nem ír nemzeti együttműködési nyilatkozatot, de ha nem működik együtt és nem tesz le eredményeket az asztalra, úgy bomlik fel, hogy mire észrevesszük, újra i tt lesz a vörös veszély. Az új magyar kormányzat ellenben az elmúlt nyolc év kiábrándult szavazóinak köszönhetően egy arányos rendszerben hallatlan s nem is veszélytelen kétharmaddal nem állított fel semmilyen világcsúcsot, csak lefolytatott egy választás t, aminek következménye a kormányváltás. A magyar kormánygarnitúra semmiféle rendszerváltásra nem kapott felhatalmazást, mert azt (egyébként legitim) politikai programként nem hirdette meg a pártok versenyében. S ha belegondolunk abba, hogy a magyar kormán yzat kommunikátorai úgy tesznek, mintha nem értenék, mi a baj a készülő médiaszabályozással (jól tudják, a húsz évvel ezelőtti önmagukat feladhatták, de el nem felejthették), eközben képesek ficói hangokat megütni – lásd a szerencsétlen kormányhatározatot, mely szerint meghatározott középületekben el kell helyezni a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát nyomtatott formában stb. Nem mintha gonoszkodni akarnánk, de mintha három hónapja valami hasonló ellen tüntettünk volna szóban és demonstráción Pozsonyban is, vagy csak álmodtuk az egészet? Nos, aki párhuzamokat keres, van még néhány lehetőségünk, mindenesetre a jobbbal, a nemzetikozmopolita, urbánusnépi, bolsevik és antibolsevik viták ugyanazon mezsgyéken zajlanak, de a mezsgyéket nem a politikai erők neve vagy önbesorolása adja meg. Hanem pontos politikai viselkedésük. S ha haragjukat is vívjuk ki eztán, azért csak leírjuk néha, hol látjuk azt a bizonyos ebet elásva. vissza