Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-06
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.06 . 11 Szingapúr különös világába nyújtott betekintést Gordon Győri János e lőadása arról a városállamról, ahol négy hivatalos nyelv létezik, de jóformán senki nem tanul anyanyelvén. Zárszavában Horváth István megfontolandónak nevezte a kérdéskomplexum célszerű romániai kezelése végett annak nyelvi ideológiáktól való megtisztításá t. vissza Komorowsi győzelme az európaiság győzelmét jelenti a populizmus felett Gazeta Wyborcza 20100705 Nagy valószínűséggel kijelenthető, Bronisław Komorowski nyerte az elnökválasztást, és ez azt mutatja, hogy a leng yelek többsége saját jövőjét az Európai Unióban látja biztosítottnak, vagyis egy plurális, piacgazdasági, jogrendi demokráciában – írja kommentárjában Adam Michnik, a Gazeta Wyborcza főszerkesztője. De nem szabad elfelejteni, hogy Jarosław Kaczyński csak pár százalékkal kapott kevesebbet, vagyis igen magas azok aránya, akik nem érzik a mai lengyel demokratikus viszonyokat a sajátjuknak. A két volt elnökjelölt alapvetően más és más politikai perspektívát, stílust és értékvilágot jelenít meg, egyben másfajta politikai gyakorlatot is. Különbségük legalább olyan mélységben osztja meg a társadalmat, mint Franciaországban egykoron De Gaulle vagy a közelmúltban Le Pen. Komorowski és Kaczyński szembenállásában az európai világ és a jobboldali autoritarizmus ütközés e teljesedett be: ha Kaczyński győzött volna, akkor 1989 demokratikus és liberális hagyománya, vagyis lényege veszélyben lenne. Amit Kaczyński megjeleníteni képes az nem más, mint puszta nacionalizmus, ókonzervatív intolerancia és klerikalizmus, valami ol yasmi, amit a Radio Maria [antiszemita, szélsőjobboldali lengyel egyházi rádióadó – globusz.net] műsorai tükröznek, ma talán a legkomolyabb veszélyt jelentve a lengyel demokrácia számára. Az elnökválasztás döntött Lengyelország külpolitikai irányultságáró l is – írja Michnik. Bronisław Komorowskival egy, az uniós integrációt prioritásként kezelő politikai irányvonal emelkedik ki, mely komoly szándékot mutat az iránt, hogy megtalálja a közös hangot és a kiegyezést Oroszországgal. Viszont Kaczyńskival együtt veszített az a politikai frusztráltság, melynek eredője a rettegés Németországtól és Oroszországtól, s amely Lengyelországot állandó konfrontációkba hajszolta. Manapság sokan jobboldali győzelemsorozatról beszélnek az egyesült Európa régi és új tagországa iban, Hollandiában, Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon. Ez a kijelentés értelmetlen, sőt ostoba, elvégre világunkban a jobb és a baloldal klasszikus definíciói érvényüket veszítették. Az említett európai „jobboldali” győzelmek – néhány esetet le számítva – a populizmus új hullámával azonosak, demokráciaellenesek, ideológiai vértezetük pedig meglehetősen vegyes – ahogy azt Vlagyimir Putyin vagy Jarosław Kaczyński személye is igen jól illusztrálja. Lengyelország szerencsére nem e „sorozat” része. vissza Székelyföld területi egységét és sérthetetlenségét mondatná ki az MPP Transindex 20100705 A három székelyföldi megyei tanácsnak határozatot kellene elfogadnia, amely a Románia területi egységét és sérthetetlenségét kimondó román alkotmányhoz hasonlóan kinyilvánítaná, hogy Székelyföld területe sem felosztható — javasolta a Magyar Polgári Párt (MPP). Az MPP alelnöke, Fazakas Tibor szerint azért van szükség Hargita, Kovászna és Maros megye tanácsainak határozatára, me rt a kormányon lévő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) "eddigi fogadkozása ellenére" sem tudja elérni koalíciós partnerénél, hogy egyetlen fejlesztési régióba sorolják őket - írta hétfőn a Háromszék című sepsiszentgyörgyi napilap internetes oldalá n. A Transindex felvetésére, mely szerint a román többségű Maros megyei tanács aligha támogatna egy ilyen elképzelést, Fazakas elmondta: Hargita és Kovászna megyén kívül Maros megyének csak egy bizonyos része tartozik a történelmi Székelyföldhöz. Ezért az is elegendő lenne, ha a Hargita és Kovászna megyei tanácsosok mellett a Maros megyei RMDSZes tanácsosok, illetve a Maros megyei tanácselnök támogatná az elképzelést. A népszavazást pedig akár a helyi tanácsok által elfogadott határozatok alapján is ki le hetne írni, ehhez nem kell a megyei tanács engedélye. Továbbá érvelni lehet Brüsszelben is: a lényeg az, hogy a civil szervezetekkel és a
