Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-05
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.05 . 28 "Miközben a lakosságtól áldozatvállalást várnak el, az ország vezetői - közöttük a magyarok szavazataival odakerült képviselők - saját vagyonosodásukat magukra szabott törvénnyel kívánják elfedni, lehetetlenné téve a felelősségre vonást és megszüntetve a z átláthatóságot" - írja Toró. vissza Biztosítottak a nyelvi jogok Szabadság 2010. július 05. KISS OLIVÉR Horváth István, a Babeş – Bolyai Tudományegyetem (BBTE) egyetemi docense, a Kisebbségkutató Inté zet igazgatója szerint különböző okok miatt szakadék tátong a kisebbségek számára biztosított nyelvi jogok és ezek gyakorlati hasznosítása terén. A szakembert a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének programirodája, valamint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) által Marosfőn szervezett EUtábor keretén belül tartott előadás után kérdeztük: adott esetben a kisebbségek miért nem élnek a biztosított nyelvi jogokkal, illetve az idegen nyelvek ismeretének a hiánya men nyire befolyásolhatja az elhelyezkedést? A munkaerőpiacon hatalmas hátránnyal indulnak azok, akik nem ismernek idegen nyelveket, ugyanis a munkaadók ezt az ismeretet kimondottan elvárják állásinterjún a megjelentektől. Európában, az Európai Unióban, Görög ország mellett Románia sereghajtó az idegen nyelvek ismeretét illetően. Ebből a szempontból Erdély, Székelyföld még inkább hátrányban van. Ami az angol nyelvismeretet illeti, az erdélyi magyarok az átlagos romániai színvonalon helyezkednek el, a némettel k apcsolatban pedig valamennyivel jobban állunk, mint az átlag. Európai szinten jelentősen le vagyunk maradva a nagy nemzetközi nyelvek ismeretének, és főleg az írásbeliség és kommunikatív készségek tekintetében. Ez hatalmas hátrányt jelent. A román és magy ar nyelvismeretet illetően sajátos helyzetről beszélhetünk. Székelyföldön és ezen kívül, Erdély más területein vannak olyan álláshálózatok, amelyek esetében a magyarsághoz tartozás, illetve a magyar nyelv ismerete előnyt jelent. Még Székelyföldön is sok vá llalkozó keres románul jól beszélő alkalmazottakat, akik egyrészt képesek a különböző adminisztratív feladatokat megoldani, másrészt az üzletkötés szintjén is jól boldogulnak. Ilyen téren azonban komoly hiányosságok vannak, ezzel magyarázható, hogy a piac nem telített. Érdekes az is, hogy az amúgy jól képzett székelyföldi szakemberek mennyire nem képesek az állam nyelvét kommunikatív szinten beszélni. Nem arról van szó, hogy nem ismerik a román nyelvet, csakhogy a tizenegyedik, tizenkettedik osztályban tanu lt irodalmi elemzések még nem vezetnek eredményes, működőképes nyelvi készségekhez. Nyelvpolitika vonatkozásában az európai irányvonal a háromnyelvűségről szól: az egyén az anyanyelvén kívül egy nemzetközi nyelvet és környezeti nyelvet beszél. Ez sokkal j obb társadalmi integrációt biztosít. Ilyen vonatkozásban például a székelyföldi románok számára előnyt jelentene a magyar nyelv ismerete, mondjuk a közigazgatási szektorban történő alkalmazáskor. Nemrég még diszkriminatív intézkedésnek számított az, ha egy helyhatóság kizáró kritériumként tüntette fel a magyar nyelv ismeretét. Eme hátrányos megkülönböztetést úgy lehetne megszüntetni, hogy az illető személyeket utólag megfelelő nyelvi tőkével ruházzák fel az ilyen jellegű közigazgatási feladat ellátására. A más nyelvi környezetnek köszönhetően a mai fiatalok átlátják az idegen nyelvek elsajátításának és aktív használatának a fontosságát. Ugyanakkor sokkal jobban ki vannak téve a különböző nyelvi ingereknek. Az internet világában egy átlagos tinédzser több ang ol nyelvű szöveggel találkozik, mint magyar, vagy akár román nyelvűvel. A fiatalok átlátják az idegen nyelvek ismeretének eszközjellegét, s emiatt sokkal nyitottabbak akár a román nyelv elsajátítása iránt is. – Az érvényben lévő jogszabályokat figyelembe véve, mekkora szakadék tátong a nyelvi jogok elmélete és gyakorlata között? – Különböző kisebbségek különböző módon élnek azokkal a nyelvi jogokkal, amelyeket az érvényben lévő törvények biztosítanak. Az okok összetettek: vannak olyan kisebbségek, amelyek nek tagjai úgy érzik, hogy írásbelileg nem tudják kihasználni a kisebbségi nyelvhasználatot a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, ugyanis ők egy dialektusban beszélnek, s nincs elegendő szókincsük valamennyi fogalom teljes körű lefedésére. Ilyen pé ldául a jogi nyelv, amely alperesekről, felperesekről és egyéb szakszavakról szól. Ahol a magyarok többségben vannak, azaz legalább 60 százalékát képviselik az adott település lakosságának, ott nagyjából az
