Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-30
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.30 . 13 Olaszországban, de a szavak veszélyes fegyvert je lentenek a felelőtlen politikusok kezében, és ha a társadalomban ez a stílus polgárjogot nyer, akkor lassan felőrli az államrendet biztosító kormányzat legitimitását. vissza A kettészakított Románia Adevărul 20100629 T raian Băsescu román elnök kettészakította az országot – írja kommentárjában Radu Călin Cristea a legnagyobb példányszámú országos napilap hasábjain. „Sajátjainak” adott pénzt, biztosított számukra intézményeket és roppant politikai befolyást is. Ám valahán yszor adott valamit, mindig elvárta tőlük, hogy gyűlöljék azokat, akiket nem tekintett és tekint a „sajátjainak”. Pedig a legutóbbi választásokon csak pár tízezer szavazat juttatta őt ismét az elnöki székbe, és akkor még maga is tanácsosnak érezte, hogy ó vatos ígéretekkel csillapítsa az ország másik felét, mely nem rá szavazott. Azóta persze mindez már a múlté, Băsescura pedig nem jellemző sem a finom diplomácia, sem pedig a kompromisszumok célszerűségének tisztelete. Ő a Balkán pöttöm Berlusconija, amint azt az olasz L’Espresso oly élvezetesen megírta: „demagóg és populista”. Az államfő állandó ostrom alatt tartja saját államának felét, és bosszúszomját csak növeli, hogy pár hónapja mindössze nyolc szavazat mentette meg azt a kormányt, melyet ő maga ültet ett Románia nyakába. Ez a szánalmasa eredmény is csak annak köszönhető, hogy aljas kis intrikákhoz, obszcén zsarolásokhoz folyamodott. Mindezért azonban nagy árat kell majd fizetnie, hisz minden efféle lépése egyre inkább elidegeníti őt és politikai klien túráját a való világtól. A nagy stratéga úgy tűnik nem tanulta meg a leckét, melynek vizsgáján persze minden diktátor megbukik: a kegyelemdöfést nem ellenfeleitől, hanem szövetségeseitől fogja kapni, cserébe azért, mert elárulta Románia „másik felét”. vissza Balkáni alternatívák – Moszkvának újra kell gondolnia energiapolitikáját Nyezaviszimaja Gazeta 20100629 A múlt héten több olyan bolgár hivatalos nyilatkozat is elhangzott, melyek komoly kihívást jelentenek Moszkva sz ámára. Bojko Boriszov miniszterelnök arra tett célzást, hogy országa nem érdekelt részt venni a Burgasz és Alexandrupolisz közötti vezetékhálózat megépítésében. Ezt követően Marin Rajkov külügyminiszterhelyettes utalt rá, hogy Bulgária számára az Európai Unió által támogatott Nabucco vezeték bír prioritással – írja Alekszej Fenyenko, az Orosz Akadémia biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkozó intézetének kutatásvezetője a Nyezaviszimaja Gazeta hasábjain. 2000ben Oroszország egyfajta „energiadialógust” hi rdetett meg a balkáni államok felé – írja a független moszkvai napilap. Ennek megfelelően 2007re el is készült három nagy projekt terve, a bolgár Burgasz és a görög Alexandrupolisz közötti gázvezetéké, a ConstanţaTriest közöttié, valamint a Déli Áramlaté . Moszkva számára azért volt fontos e hármas elfogadtatása a balkáni államokkal, hogy ezzel ellehetetlenítse a Nabuccót, mely a középázsiai gázt Törökországon át közvetlenül Európába juttatva, aláásná az orosz befolyást. Ha Bulgária valóban kiszállna, ak kor összedőlhet az egész elképzelés, hisz a tervek kulcsállamának számít – állapítja meg a Nyezaviszimaja Gazeta. Ráadásul a többi érintett ország is könnyen követheti a bolgár példát, hisz erre néhányuknak jó okuk is lenne. Görögország modern történetének legnagyobb gazdasági krízisét éli, a beruházás szemmel láthatóan máris meghaladja lehetőségeit. Magyarország 2009ben aláírta a Nabuccomegállapodást, melyet Románia már 2008 óta a maga részéről szintén prioritásnak tekint. Mi több, Szlovénia és Horvátors zág intenciói sem egészen világosak. Az orosz politikusok e magatartás mögött az Európai Unió, illetve Washington ármánykodását sejtik, ám az igazi okok mélyebbek – Bulgária részéről mindenképpen. Jugoszlávia széthullása, illetve az utóbbi időben kiéleződ ő amerikaitörök viszony esélyt ad Szófia számára, hogy eljátsszon regionális hatalommá válásának gondolatával, és erre van is esélye, ha sikerül az amerikai érdekek térségbeli fő támogatójának szerepkörére szert tennie.
