Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-26
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.26 . 19 Durvul a válság: Széteshet az Európai Unió – Szakítópróba Heti Válasz • G. Fehér Péter • vilag@hetivalasz.hu • 2010.06.26. - 17:17 A flamand nacionalista párt választási győzelmével Belgium ismét egy lépéssel közelebb került a szakadáshoz. Esetleg konföderációvá alakítják át az országot, és akkor Flandria és Vallónia már csak papíron alkotna egy államot. "Egyszer csak a belgák arra fognak ébredni, hogy a szövetségi állam intézményei kámforrá vált ak" - mondta múlt vasárnap este a belga Bart De Wever, akinek pártja, az Új Flamand Szövetség megnyerte a választásokat. Az ország etnikai alapú felosztása mellett kampányoló alakulat szerezte meg a 150 tagú brüsszeli szövetségi parlamentben a legtöbb hel yet, szám szerint 27et, ami az előző választásokhoz képest plusz 19 mandátumot jelent. Ez komoly előretörés, hiszen Belgiumban általános gyakorlat, hogy öthat párti koalíciós kormány alakul, mivel sok a parlamentbe jutó kis formáció. A szavazatok ugyani s nemcsak párthovatartozás szerint, hanem nemzetiségi alapon is megoszlanak, így a legtöbb politikai színezet duplán képviselteti magát. Kétkét szocialista, kereszténydemokrata, liberális, zöld párt létezik, külön a flamandoknak, külön a vallonoknak. Bel gium 180 éves történetében még nem volt példa arra, hogy a többségi németalföldi nyelvet beszélő flamandok és a francia ajkú, kisebbségi vallonok szétválását célul kitűző alakulat váljon a legnagyobb párttá. Helyi szinten még nagyobb az Új Flamand Szövetsé g előretörése, ugyanis a kettéváláspártiak Flandriában a szavazatok 30 százalékát gyűjtötték be. Bart De Wever sikerének egyik titka, hogy kimondja azt, amit a flamandok jelentős része gondol. A politikus felfogása szerint ugyanakkor egyben maradhat az or szág, de ennek az a feltétele, hogy a jelenlegi föderatív berendezkedést - amely még most is sok felhatalmazást ad a központi kormánynak - amolyan félmegoldásként konföderatív államformává kell átalakítani. Ez annyit jelentene, hogy a közös uralkodó fennha tósága alatt azonos lenne az állampolgárság, az útlevél, a nemzeti zászló és a himnusz. Minden más átkerülne a flamand és vallon régió helyi parlamentjének és kormányának hatáskörébe. A regionális törvényhozások már így is birtokolják az oktatás, a kultúr a, a közlekedés, a foglalkoztatás és lakhatás teljes területét. Konföderatív berendezkedés esetén ide kerülne az igazságszolgáltat ás és az adók beszedésének, valamint elosztásának ügye is. Utóbbi azért lényeges, mert a gazdag Flandria sérelmezi, hogy az ő adójából évi 10 milliárd euróval segítik a szegény Vallóniát. Konföderáció esetén a központi kormány gyakorlatilag semmiről sem dö nthetne; nem lenne más, mint "márkajelzés Belgiumon" - jegyzi meg az egyik brüsszeli lap. Nehéz megmondani, hogy Belgium kettéválásának mekkora az esélye. Tény viszont, hogy az egy évtizede tartó kormányválságok mindegyike közelebb vitte az országot a szé teséshez. Az ügynek ugyanakkor szubjektív vetülete is van. A vallonok lenézik a flamandokat, magukat a gazdag francia kultúra részeseinek tekintik, s a németalföldi nyelvet beszélő honfitársaik az ő szemükben amolyan Európa perifériájára szorult vidéki nép ség. A többségi flamandok pedig nem bocsátják meg, hogy Belgium 1830as megalakulásakor csak a francia nyelv volt a hivatalos. Ennek hátterében az állt, hogy a flamand arisztokrácia akkor még a franciát használta a társasági életben. A flamandok emellett arrogáns, pökhendi embereknek tartják a vallonokat; az érzelmi ellentét olyan mély, hogy akár ez is hozzájárulhat Belgium kettészakadásához. A mostani képviselőházi megmérettetéssel egy időben szenátusi választásokat is tartottak Belgiumban. Itt Bart De Wever a legtöbb - 600 ezer - szavazatot gyűjtötte be. Ezzel személye megkerülhetetlen lesz a koalíciós kormányalakítási tárgyalásokon. Valószín űleg azonban nem ő kap miniszterelnöki megbízást, hanem a francia szocialisták vezére, Elio Di Rupo. A francia szocialisták - flamand testvérpártjukkal együtt - alkotják ugyanis a képviselőházban a legnagyobb pártszövetséget. Így elképzelhető, hogy több m int három és fél évtized után Belgiumnak ismét kisebbségi - a 10,5 millió lakosból csak négymillió a vallon - kormányfője lesz. Hacsak a nemzetiségi ellentétek nem írják felül a
