Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-24
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.24 . 16 előtt az újonnan megalakuló Magyar Nemzeti Tanácsot és a vajdasági magyar politikum befolyásos képviselőit, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy megoldódjanak mindkét szerkesztőség gondjai, és rendeződjenek a vajdasági magyar táj ékoztatásban hosszabb ideje uralkodó áldatlan állapotok - áll a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének közleményében. vissza MKP: sajnálatos, hogy a kisebbségi törvényt elvetették Bumm.sk 2010. 06. 23 A Magyar Koalíció Pártja sajnálattal tapasztalja, hogy az alakuló jobbközép kormánykoalíció nem talált kellő erőt ahhoz, hogy végrehajtsa az elmúlt két évben megfogalmazott ajánlásokat az ország nemzetiségpolitizálásának javítására. "A rendelkezésre álló értesülések alapj án a leendő kormánypártok közti megállapodást rögzítő programtézisek nemcsak a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvényt nem módosítják, hanem teljes egészében elvetették a kisebbségi törvény előkészítésének gondolatát is. Az MKP véleménye szerint erre azért kerülhetett sor, mivel a parlamenti választások után a magyar képviselők száma radikálisan – 20ról 7re – csökkent a szlovák törvényhozásban" - áll az MKP sajtóközleményében, melyet a párt sajtóosztálya juttatott el a Bummhoz. Az MKP emellett üdvö zli azt a tényt, hogy a kisebbségek finanszírozásáról szóló törvény előkészítése megkezdődik. "Ezt a munkát figyelemmel fogjuk kísérni, egyben rámutatunk arra, hogy egy ilyen törvény elfogadásának akkor van értelme, ha az leválasztja az államról, a mindenk ori politikai hatalomtól függetlenné teszi a nemzeti kisebbségek számára elkülönített pénzösszeg nagyságának megszabását és szétosztásának módját." "Hasonlóképpen figyelemmel kísérjük az államnyelvtörvény módosítását a leendő kormánykoalíció részéről, azo n a véleményen vagyunk, hogy a szankciók eltörlése önmagában nem eredményez jelentős javulást a kisebbségi nyelvek használatát illetően" - zárul a párt közleménye. vissza Tervezni könnyű Erdély.ma [ 2010. június 24., 08:33 ] [148] Élő embernek látszott kedden estefelé egy televíziós vitaműsorban Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Beszélt, néha még mosolygott is, bírálta kormánya lassúságát, elismerte, hogy a megszorító intézkedések parlamenti megszavazása elidegenítette válas ztóik nagy részét, igaz, elengedhetetlenségükről majdnem ugyanazt a verset mondta fel, mint bármely demokrata liberális politikus: más lehetősége nem volt a kormánynak a nagy költségvetési hiány kiegyenlítésére. Újra bejelentette, amit hetek óta hajtogatna k a szövetség emberei: ha december 31én nem kapják vissza a nyugdíjasok jelenlegi járadékaikat, kilépnek a kormányból. Az azért kellemetlen volt, hogy a miniszterek pillanatnyi intézkedéseiről, például Adriean Videanu ama bejelentéséről, hogy ősztől a köz ponti fűtésre szoruló városlakók a jelenlegi költségek kétszeresét fogják fizetni, semmit nem tudott, mi több, cáfolni igyekezett azt, de ma már senki számára nem titok, hogy a miniszterek egy része öntörvényű, nem nagyon akaródzik nekik végrehajtani az át szervezést és költségcsökkentést, a tervezett közigazgatási és államreformot. A miniszterelnökhelyettes és RMDSZelnök úgy érzi, a magyarok jelenléte a kormányban hasznos és eredményes volt. Innen, lentről másképp látszik, ám megeshet, hogy a kis lépések politikájához szokott szövetségnek nem túl nagyok az igényei. De szép és merész terveik vannak, a szombati SZKTn például gazdaságösztönző intézkedéscsomagot fogadnak el, amely többek között a kis- és középvállalkozások adóterheinek csökkentését, kedvezmé nyes hitelezését és a válság dacára is jelentős profitot termelő romániai bankrendszer többletadóztatását irányozza elő. Lehet, hogy nyitott kapukat döngetnek, erről beszélnek naphosszat a demokrata liberális képviselők is, a baj nem az elképzelésekkel, ha nem azok kivitelezésével van. A tanügyi törvény körüli huzavona is élő bizonyíték erre. Egy szó, mint száz, Markó bírta a csatát a nem túl barátságos újságírókkal, szinte dacosan jelentette ki, hogy kitartanak egyfajta, inkább kulturális, gazdasági, mint politikai területiautonómiaigény mellett.
