Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-23
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.23 . 30 módon lehetne közelíteni. Az egész inkább gazdaságilag van megoldva és mindent az érdekek mozgatnak. Persze ez generációs különbségek mentén megoszlik. Az idősebb generációkban nem történtek nagy változások, in kább a fiatalokban. A román és a romániai magyar ifjúság sokkal inkább vagy bukaresti, vagy nyugati modelleken keresztül szocializálódik. Én például ’67es vagyok, és annak idején is volt egy ilyen jelenség, mert az erdélyi magyarság Budapesten keresztül s zocializálódott és ebből nagy különbségek fakadtak, attól elkezdve, hogy milyen zenét hallgattunk, hogyan öltözködtünk, mit olvastunk. Ezek a dolgok mára összemosódtak, és a mai román és romániai magyar ifjúságnak szinte ugyanazok a szocializálódási forrás ai, ezért valószínűleg könnyebb a kommunikáció a két csoport között. Azt gondolom, egy sokkal nyitottabb és toleránsabb nemzedék van felnövekvőben. Látom a bukaresti románokon, hogy kíváncsiak és érdeklődnek a magyarok iránt. Van egy érdekes tapasztalatom: a bukaresti románok részéről nagyobb érdeklődést és kíváncsiságot észlelek az erdélyi magyarság irányába, mint az erdélyi románok részéről. Persze, Bukarestben, a magyar egy picit egzotikum. Mit gondol a média függetlenségéről? Objektívan tájékoztate a mai romániai média? – Az erdélyi magyar médiát sajnos nem nevezhetném függetlennek. A romániai magyar sajtó még annyira sem független, mint a román – az sem független. A politika irányítja ezeket a sajtóorgánumokat, ez már közhely. Vannak független sajtót ermékek, ezt magam is megtapasztaltam. Például a Cotidianulnál sose volt korlátozva újságírói szabadságom, nem szóltak bele a munkámba. A média függetlenségének feszegetése nem is elég a kérdés pontos megválaszolásához, a nagy probléma az, hogy nem profi. Olyan a román sajtó, mint a román társadalom. Olyan minőségű emberek kerülnek a sajtóba, amilyenekből a társadalom áll. Többnyire alkalmatlan emberek töltenek be meghatározónak számító vezetői pozíciókat. A sajtó sem kivétel, olyan gyenge minőségű emberek kerülnek a médiába, akiknek az értékrendszere teljesen eltér a nyugati sajtósokétól. Tehát nem is arról van szó, hogy függetlenek vagy sem, hanem gyakran nem tudják, hogy mi a releváns és sokszor gerinctelenek. Sok olyan kiadvány van, amelyek nem független ek, a jó lapok azonban azok. A román sajtóra jellemző, hogy a komoly dolgokat is komolytalanul kezelik, ami szerintem nem helyes, mert nem lehet mindennel poénkodni. Mit gondol az írott sajtó jövőjéről? – Hát... szomorú. Nem hiszem, hogy hosszú életű les z. Egyre kevesebb sajtókiadvány jelenik meg és ez a csökkenő tendencia, úgy tűnik, folytatódni fog; egykét színvonalas napilap fog megmaradni, s annyi. A fiatal generációnak nincs sajtófogyasztási kultúrája, és az írott sajtóból való információszerzést ne m is fogják igényelni, nekik elég lesz az internet, az ipod. Ők egy új világ ilyen szempontból. Gutenberg meghalt! Úgy gondolom, a jövő az online médiáé. vissza Vass Gyopár Központ hetilap Szakoktatás anyanyelven? Erdély. ma [ 2010. június 22., 07:09 ] [312] Ezekben a napokban kezdődik el a tanszemélyzet mozgása az oktatásügyben, ezért tartjuk fontosnak, hogy a Civil Elkötelezettség Mozgalom felmérései alapján felhívjuk a figyelmet egy olyan jelenségre, ami általánossá kezd válni a megyei szakoktatásban. Miközben egyre több magyar tannyelvű osztályt hirdetnek meg, iskolakezdéskor derül ki, hogy valójában becsapják a szülőt és a diákot is. Az úgynevezett magyar osztályokban ugyanis nyolcvan százalékban román anyanyelvű, a magyar nyelvet alig vagy egyáltalán nem ismerő mérnökök, mesterek oktatják a szaktantárgyakat, sőt, az idegen nyelvet és más diszciplínákat is. Van, ahol meg is magyarázzák, hogy ez mennyire jó a diákoknak, hisz az egyetemen, felsőbb iskolában könnyebbe n tudnak érvényesülni. Csakhogy ezekbe az osztályokba többnyire a jó közepes vagy közepes képességű, sőt, a tanulásban gyengébb, de jó kézügyességgel, műszaki és egyéb érdeklődéssel bíró tanulók jelentkeznek, akik nem a szellemi teljesítményre összpontosít anak. Nos, az a tény, hogy megyénkben, az országos átlagtól eltérően, éppen számukra nem biztosítják az anyanyelvű oktatást, a tanulók jogainak igen súlyos megsértését jelenti. Vegyük például a marosvásárhelyi faipari iskolát, ahol a most zárult tanévben 235 diák tanult a szaklíceumi képzésben négy román és öt magyar tannyelvű osztályban. 86an jártak a román s 149en a magyar tagozatra. Míg a magyar osztályok teljes létszámmal működtek, a román osztályok foghíjasok (1522 tanuló) maradtak, s a diákok
