Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-21
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.18 . 27 Tudományegyetem székhelyén találkozott a két szervezet vezetőivel. Nem véletlenül, ugyanis az egyik téma épp ez volt: az erdélyi politikusok az új budapesti kormány további, sőt hathatósabb támogatását kérték a két magyar magánegyetem, az EMTE és a PKE működtetéséhez, ha már a román hatalom erre szinte semmit sem áldoz. A magyar kormány nemzetpolitikai kérdésekért felelős vezető politikusa Kolozsváron tájékoztatta az EMEF résztvevőit az Orbánkormány támogatáspolitikai elképzeléseiről. Jelezte, hogy várhatóan júliusban ú jból összehívják a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), amely új lendületet adhat a magyarmagyar párbeszédnek. „A magyarságnak minél egységesebben kell megjelennie a politikai porondon, most az összefogásnak jött el az ideje” – jelentette ki Semjén Zsolt. vissza Sólyom Lálszó öt éve, avagy a búcsúzó államfő mérlege Nszv 20100621 Ma dönt az augusztus 4én távozó államfő az alkotmánybírák választásáról szóló törvény módosításáról. Ha a törvényt Sólyom László az Alkotmánybír ósághoz küldi, még keresztbe tehet a Fidesznek. Bár a jelenlegi kormánypárt és a köztársasági elnök viszonya nem volt rossz, Sólyom nemrég bebizonyította: nemcsak a baloldali kabinetek által hozott törvényeket dobja vissza. Az államfő öt éves pályafutása alatt aktívabban politizált mint elődei: vagy sokáig egyáltalán nem szólalt meg fontos témában, vagy pártosnak tűnő kijelentéseket tett. Bár szinte biztos, hogy rövidesen új államfő költözik a Sándorpalotába, Sólyom László távozása előtt még keresztül húz hatja a második Orbánkormány számításait: ma dönt például az államfő az alkotmánybírák választásáról szóló törvényről. A köztársasági elnök vagy aláírja a törvényt, vagy visszaküldi azt megfontolásra, vagy az Alkotmánybírósághoz (Ab) küldi normakontrollra . Legtöbben talán az utóbbiban reménykednek, hiszen több civil szervezet - például a Transparency International és a KMonitor - szerint is komolyan aggályos a szabályozás. A törvény Abhez küldése Sólyom eddigi tevékenységét ismerve nem lenne meglepő. Sok áig úgy tűnt ugyan, hogy az államfő csak a baloldali kormányokkal "packázik", ám a múlt héten kiderült: a jobboldalt sem kíméli. Épp egy hete küldte vissza a Háznak megfontolásra a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt. Mivel azonban a 2005ben megválasztott Sólyom szinte csak a Gyurcsány- és a Bajnaikormányok idején tevékenykedett, az ő törvényeiket dobta rendre vissza. Elődeihez képest különösen aktívnak bizonyult: hivatalba lépése óta 16 alkalommal fordult az Alkotmánybírósághoz, illetve 25s zör küldte vissza újratárgyalásra a parlamentnek az általa politikailag kifogásolt jogszabályokat. 2007ben alkotmányos aggályokat fogalmazott meg a gyűlöletbeszédet szankcionáló jogszabály módosításával kapcsolatban, majd a következő évi módosítással szem ben is, amely az etnikai, faji, vallási csoporttal szembeni gyalázkodás büntethetőségét vette volna be a Btk.ba. 2009 elején nem írta alá, és véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényt. Sólyom László a polgári törvénykönyv hatálya léptetése miatt is Abhoz fordult. A taláros testület minden esetben hasonlóképp foglalt állást, mint az államfő. A testület az elmúlt négy évben 23 törvényt semmisített meg részben vagy teljese n: ezek közé tartozik az ingatlanadó, a családi pótlék adó alá vonása vagy a bejegyezett élettársi kapcsolatról szóló törvény, de a Ptk.t sem engedték hatályba lépni. Sólyom László egyszer jogértelmezést is kért az Abtól. Összesítve ezzel a teljesítményé vel többször állta törvények útját egymaga, mint elődei 15 év alatt. Sokakat meglepett viszont az államfő azzal, hogy aláírta a holokauszttagadás szankcionálásáról szóló - azóta már módosított - törvényt. Az alkotmányosan aggályosnak tartott szabályozást S ólyom valószínűleg csak a választási kampány közelsége miatt engedte át. Az államfő munkásságát ugyanis többen támadták, s egy kampányban hozott rossz lépés csak újabb támadási felületet adott volna a köztársasági elnöknek, aki egy decemberi interjújában úgymond bejelentkezett az államfői posztért. Pedig megválasztásakor nem csinált titkot abból, hogy nem akar népszerű lenni. Egyik 2005ös interjújában azt mondta: "Majd megszólalok, ha én érzem kötelességemnek. Nemcsak a pártoktól leszek független, hanem a közvéleménytől is." Ezzel összhangban az államfő sokszor a parlamenti pártokkal szemben, egyeztetés nélkül próbálta átvinni akaratát - váltakozó sikerrel. Jó példa a kudarcokra a főbíróválasztás ügye. A Legfelsőbb Bíróság elnökét csak ötödszörre sikerült megválasztania a Háznak. Több esetben sem járt sikerrel az ombudsmanjelölése, a legfőbb ügyész esetében első jelöltje, Horányi Miklós sem kapta meg a szükséges támogatást a parlamentben. Igaz, ez utóbbi posztokat végül sikerült betölteni. Elődeitől eltérő véleményt alakított ki a kitüntetések ügyében is, jó példa erre Horn Gyula esete, akitől a miniszterelnöki előterjesztés ellenére megtagadta az elismerést, vagy éppen az, hogy 2006. március 15én nem fogott kezet az egyik kitüntetettel. Nem
