Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-17
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.17 . 20 Szerintem eltart egy ideig, amíg kikristályosodik a kül- és biztonságpolitika Európában. Viszont attól tartok, hogy külső hatásra radikálisan felgyorsulnak a dolgok: nemsokára olyan komoly, mind regionális, mind globális gonddal kényszerül szembenéz ni az Európai Unió, hogy kénytelen lesz egy hangon megszólalni, ha nem akar lemaradni. Niculescu Tóni külügyi államtitkár A válság összetartja, vagy inkább széthúzza Európát? – A válság kezdetben széthúzó erőnek tűnt, később összekovácsolta Európát. Az e lőbb említettem, hogy középtávon súlyos problémákkal szembesülünk. Például nem lesz elég vizünk, vagy akadozni fog az energiaellátás. Ha Európa nem kapja össze magát, ha nem cselekszik egységesen, arra ébredhetünk, hogy nem tudjuk kezelni a problémáinkat. Mit rontott el Románia az elmúlt években külpolitikában? – Románia minden erejét és erőforrását az EUcsatlakozásra összpontosította. Ami önmagában nem rossz, viszont közben elhanyagolta a hagyományos kapcsolatait – elsősorban kelet és dél irányában – , am elyeket most nagyon nehéz újraépíteni. Az európai integráció és a keleti viszonyrendszer nem zárja ki egymást. Mi mégis minden energiánkat az euroatlanti csatlakozásra fordítottuk, véleményem szerint összetévesztettük a célt az eszközzel, a csatlakozást a z integrációval. Megtorpantunk. 2007 januárja után céltalanok maradtunk, nincs átfogó tervünk, amely mellé az embereket, az intézményeket felsorakoztassuk. A csatlakozást követően úgy viselkedtünk, mint aki elvégezte a feladatát. Holott az Európai Unió mi ndig is „mozgó céltábla” volt. Újabb célpontot, értéket kell találnunk, amihez a külpolitikának is hozzá kell járulnia. Életképes, értékalapú külpolitikai projektet pedig akkor tudunk felvázolni, ha a belpolitikánk stabil, ha gazdaságilag erős lábakon állu nk. A nemzetstratégiai program nem véletlenül tartalmazza azt a figyelmeztetést, hogy Romániára nem a kívülről, hanem a belülről leselkedő fenyegetés a nagyobb: a működésképtelen gazdaság, a korrupció... Mivel gyarapíthatná Románia az Európai Unió értékeit ? – Például a kisebbségek részvételével a politikai hatalomban, az úgynevezett minority powersharing érvényesítésével. Brüsszeli közvetítéssel bemutathatnánk a szomszédos országoknak, hogy a participatív út is járható, két évtizeddel a marosvásárhelyi es emények és az azután kirobbant délszláv háborúk után. Hiszen ha tíztizenöt évvel ezelőtt valaki azt mondta volna nekem, hogy 2005 után évente szervezünk román – magyar közös kormányülést, kinevettem volna. Apropó román – magyar közös kormányülés: az már lassa n két éve nem volt. Tud róla, hogy készülőben lenne? – Úgy tudom, hogy már tárgyalnak a következő közös kormányülés részleteiről, de konkrétummal még nem tudok szolgálni. A kettős állampolgárság Budapest általi megadása ön szerint mennyire terheli majd me g a kétoldalú, román – magyar kapcsolatokat? – Azt tapasztalom – és nagyon örülök ennek – , hogy nem élünk már abban a korban, amikor ez a kérdés feszültségeket okozhat. Román szemmel a dolog a moldovai állampolgároknak adott útlevelekhez kapcsolódik, amely közösségi szempontból ráadásul problémásabb, mivel Moldova nem EUtagállam. A megszorítások hogyan hatnak ki a külügyminisztérium tevékenységére és a romániai külpolitikára? A huszonöt százalékos fizetéslevonás mellett szintén huszonöt százalékos személyze tcsökkentést rebesgetnek... – A drasztikus megszorítások sajnos külképviseletek bezárásához, valamint humán- és másfajta erőforrások átcsoportosításához vezetnek. Hogy állunk a magyar nemzetiségű romániai diplomatákkal?
