Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-11
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.11 . 27 rektorhelyettes elmondta, korábban az volt az eljárás, hogy a többnyelvű egyetemeken román nyelvű szakokat akkreditáltak, majd ezt kiterjesztették a más nyelvű képzésekre is. A következő tanévben először fordul elő, hogy valamennyi induló magyar nyelvű szak rendelkezik önálló akkr editációval. Magyari kifejtette: ez rendkívül fontos eredmény a magyar felsőoktatás önálló szerveződése szempontjából, hiszen a magyar szakok tanrendje a jövőben eltérhet ugyanazon szakok román változatától. „Ez azért fontos, mert így a magyar tagozatnak n em kell tükröznie a román tagozat tanrendjét, hanem sajátos oktatási célokat követhet, azaz áthelyezheti a hangsúlyokat, tekintettel tud lenni az erdélyi magyar közösség sajátos munkaerőpiaci érdekeire” – jelentette ki Magyari Tivadar. Az oktatási szakemb er az előnyök közé sorolta többek közt azt is, hogy a magyar tagozat jobban fel tudja majd használni a magyar oktatók egyéni felkészültségét és hatékonyabban tudják kamatoztatni a magyarországi vendégelőadók szaktudását is. Ezenkívül a különböző karokon mű ködő magyar szakok könnyebben tudják majd egyeztetni a közös foglalkozásaikat, ez pedig javítja a képzés hatékonyságát – részletezte a rektorhelyettes. Magyari Tivadar ugyanakkor lapunknak elmondta, a következő tanév beiskolázási adatai lényegében nem vált oztak az előző évhez képest. Bár számítottak rá, a kormány nem csökkentette, hanem jóváhagyta a tavalyi létszámkeretet, sőt a mesterképzésen egyharmaddal nőni fog a helyek száma. A magyar tagozaton 1124 ingyenes és több ezer tandíjas helyet hirdetnek meg. Idén a magyar tagozat 71 szakot indít. A 2010 – 2011es tanév újdonsága, hogy a szociológia karon először indul humán erőforrás szak. Andrei Marga, a BBTE rektora ugyanakkor elmondta, az egyetem egészét tekintve nem indítanak újabb szakokat, sőt néhány szak ot meg is szüntetnek, de amint azt Magyai Tivadartól megtudtuk, ez az intézkedés a magyar tagozatot nem érinti. vissza Szerző(k): Kiss ElődGergely Tanulmánykötet a nemzeti kisebbségek helyzetéről Krónika 2010. június 10. Jakab Albert Zsolt és Peti Lehel Folyamatok és léthelyzetek – kisebbségek Romániában című tanulmánykötetét, valamint a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (ISPMN) 2009ben megjelent kiadványait mutatták be kedden délután a szatmárnémeti RMDSZ székházában, a Szent István Kör és a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (ISPMN) szervezésében. A kolozsvári intézmény és a Szatmár Megyei Múzeum együttműködésének köszönhetően a szatmáriak már két éve első kézből értesülhetnek a romániai kisebbsé gekről megjelent munkákról. A Folyamatok és léthelyzetek kötet tizennyolc tanulmányt tartalmaz, ugyanis tizennyolc nemzeti kisebbséget tartanak számon az országban. Azonban ebből a kötetből kimaradtak a romániai magyarok, mivel róluk átfogóbb és szélesebb körű tanulmányok készülnek – tudtuk meg a szerkesztőktől. Ennek ellenére a kiadvány a magyar kisebbség számára is fontos, mivel megmutatja, hogy más etnikumok körében miképp szerveződik az identitás. Amint Peti Lehel, az egyik szerkesztő kifejtette, a mag yarság önmegismerése számára azért fontos, mert saját közösségünk sajátosságaira döbbent rá. Más kisebbség másképp viselkedik, mint mi, más identitáshelyzetekben él: például a nyelvhasználat, amely a magyarság számára kiemelt helyen szerepel, másoknál nem esik egybe az etnikai identitással – magyarázta. Jakab Attila Zsolt szerint ezek olyan kiadványok, amelyek egyszerre szólnak a szakmának és a nagyközönségnek. Igyekeznek a döntéshozó szervekhez, politikusokhoz eljuttatni őket, közvetett problémamegoldási javaslatokat közvetítve a véleményformáló intézmények felé. Egyik alapvető projektjük a magyar nyelvhasználatra fókuszál a közigazgatásban, hogy mi tartja vissza a polgárokat attól, hogy magyar nyelvű kéréseket adjanak le a hivatalokban. Ennek kapcsán egy digitális adathordozót is megjelentettek, amely a közigazgatási formanyomtatványok fordítását tartalmazza. Ugyanakkor szeretnének kitűzőket osztogatni, amellyel például a bolti eladók jelezhetik, hogy magyarul is tudnak. Az intézet a 2011es népszámlálásr a is tett egy lényeges javaslatot, miszerint a kérdőíven nemcsak az etnikai hovatartozás
