Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-08
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.08 . 35 Diagnoszták, igazmondók, lármázók Reggeli Újság 20100608 A szeretet népe lenne a magyar? Azért olyan sok közöttünk a beteg, mert elfordultunk a múltunktól és a hitünktől? Ha úgy cselekednek a váradiak, ahogy azt a távolról jöttek javallják, akkor – mire visszajönnek – megpezsdül a városban az élet? A feltámadás m egkezdődött? Nagyot mondani, kiáltani, lármázni kelle ma Nagyváradon? Számtalan kérdés merült fel azokban, akik vasárnap délután a református püspöki palota dísztermében megtartott előadáson megjelentek. A Népek Krisztusa, Magyarország – Trianon misztériu ma címet kapott rendezvényen PAPP LAJOS szívsebész professzor, VUKICS FERENC, a Magyarok Szövetsége civil szervezet elnöke és MOLNÁR V. JÓZSEF „néplélekrajzos” szólt száznál több jelenlévőhöz. Az Erdélyi Magyar Ifjak partiumi – nagyváradi szervezetének égis ze alatt megtartott rendhagyó előadásra már jóval a meghirdetett délután 4 óra előtt érkeztek az érdeklődők. Egész után pár perccel befutottak a meghívottak is, akik erdélyi körútjuk utolsó állomásaként álltak meg beszélni a magyarság „küldetéséről” egy ke veset Nagyváradon. A moderátori tisztséget Nirschné Henn Edit, a Magyarok Szövetsége Társadalmi Jólléti Tagozatának vezetője látta el. A négygyermekes anya elmondta, hogy a trianoni diktátum 90. évfordulóján is bebizonyosodott: valóságos határokat, azaz le lkieket nem tudtak felállítani a Kárpáthazában a kis- és nagyhatalmak. Mindazonáltal meggyőződése, hogy történelmi pillanatokat élünk manapság, mi több, ezek az utolsók, az igazán sorsdöntők. Ezután a „szívek professzorát”, Papp Lajos kirurgust, az orvost udományok nagydoktorát invitálta a mikrofonhoz. A nagyhírű, nemcsak magyarországi, hanem nemzetközi szinten is elismert szívsebész azzal a meglepő kijelentéssel kezdte, hogy ő alig ért valamit az emberi test bonyolult működéséből. Amint mondta, doktorként mindössze az Óperenciástengert igyekezett kimerni kiskanállal. Elárulta, hogy sikerei csúcsán rádöbbent: nem csak fizikailag betegek a magyarországiak (csak az odaáti statisztikai adatokat ismeri, ezért csak azokról beszélt). Pedig fizikai értelemben nagy on is azok – sorolta is a kimutatásokat, miszerint szív és érrendszeri, illetve daganatos megbetegedésekből arányaiban legtöbb a csonkamagyarországi lakosok között van. Ezzel szembeállította azt, hogy a Kárpátmedence földrajzi értelemben ideális helye az emberi életnek. Hivatkozott bizonyos kutatásokra, amelyekből az tűnik ki, hogy a jelenleg itt élő lakosság 3540 ezer éve itt boldogul, hiszen bizonyos ősgének a legnagyobb számban a területen élőknél fordulnak elő. Tapasztalatai szerint vannak gyűlölködő nemzetek, míg a magyar a szereteté. Az elmúlt ezer év viszont arról szólt, hogy a magyar a magyart támadta, bántotta. „Elfelejtettük, hogy miért vagyunk itt, immár magunkat is utáljuk” – állította összefüggésbe a betegségek gyakoriságát és azt, hogy a mag yarság „letért” a szeretet útjáról. Papp Lajos szerint a pártoktól független, hatalomnélküli szervezet, a Magyarok Szövetsége (amely a Bölcsek Tanácsának tagja) a halvány fénysugár napjaink sötétségében. Utalt továbbá arra, hogy a szervezet elnökét, Vukics Ferencet a váradi utcákon nem sokkal korábban leárulózták, legazemberezték. (Ennek körülményeiről viszont senki sem tudott érdemlegeset mondani, még maga az „áldozat” sem.) „Ha nem leszünk képesek szeretni, soha nem gyógyul meg a magyar nemzet” – zárta be szédét a főorvos, illetve kérése is volt: ne tapsolják meg, hanem az előadások végén közösen mondjanak hálaimát. A moderátor vallomása következett ezután. Szervezetének elnökét majdhogynem megváltói tisztségbe emelte szavaiban. Nirschné szerint azért bántj ák és támadják folyamatosan annyian Vukicsot, mert ő az egyetlen, aki ki meri mondani az igazságot. A Magyarok Szövetségének elnöke a maga során sok mindenre kitért, helyenként tetszetős gondolatokat fogalmazott meg (alulról kell építkezni; a Kárpátmeden cében az a legnagyobb baj, hogy nem működik semmi; nem baj az, ha az ember a saját gyermekeinek a példaképe). Helyenként magas hangon ágált, egyik kinyilatkoztatásában azt kiáltotta, hogy „kitűzött célok nélkül semmit sem lehet megvalósítani”. Szerinte a k özeljövőben „iszlám lesz Európa”, s az a kérdés, hogy milyen minőségű nemzet néz majd szembe ezzel a kihívással. Jelenleg matematikailag kiszámolható, hogy mikor tűnik el a magyarság, azaz senki sem végezte eddig jól a munkáját. A politikusokon túl bírálta a pártokat, csoportosulásokat, egyik sem jelent megoldást – állította, szerinte csak a dolgos kezekkel lehet előrehaladni. Éppen ezért szervezetében minden helyi csoportnak egyetlen feladata van: alkotni. A hallgatóság is kapott feladatot: mindenki menjen haza és szeresse családtagjait. Ha ezt megteszi, akkor legközelebbre (amikorra visszajön Váradra) felpezsdül a város élete. Meghívott továbbá minden jelenlévőt a kunszentmiklósbösztörpusztai Magyarok Országos Gyűlése nevű rendezvényre, amely tavaly KözépEurópa egyik legnépesebb szabadtéri eseménye volt, ám mindenfajta médiavisszhang nélkül maradt (egyébként a sajtót rendre mint a hatalom eszközét nevezte meg). A magyarság „néplélekrajzosán”, Molnár V. Józsefen volt a sor. A nyolcvanas éveiben járó férfi , aki állítólag évi háromszáz előadáson ismerteti népünk lelkét a hallgatósággal, ez alkalommal nagyrészt arról beszélt, hogy
