Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-05
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.05 . 10 Cikkek: Az unió szerint túlzás a magyar államcsőd lehetőségéről beszélni Portfolio.hu • 2010.06.05 13:29 Elutasította az esetleges magyar államcsődről szóló kijelentéseket szombaton Olli Rehn, az Európai Unió gazdasági és pénzügyi biztosa, s kijelentette, hogy megkezdődött a magyar gazdaság talpraállása. A fejlődő és feltörekvő országokat tömörítő G20 csoportnak a délkoreai Buszanban megtartott kétnapos értekezlete után újságíróknak nyilatkozva a biztos azt mondta, hogy Magyarország komoly haladást ért el pénzügyei konszolidálásában az utóbbi néhány évben. "A magyar gazdaság az újjáéledés útján halad, és ez év első negyedében már megmutatta ereje első jeleit. Ezért Magyarország pénzügyi, vagy az adósságok okozta csődjéről beszélni nagy túlzás" - fogalmazott Olli Rehn az MTI tudósítása szerint. Az EUelnökséget betöltő Spanyolország gazdas ági minisztere, Elena Salgado szerint az EU és a Nemzetközi Valutaalap közös bizottságának kellene eldöntenie, hogy az aggodalmak megalapozottake, és milyen mértéket ölthet a magyar pénzügyi hiány, de arról nem tett említést, hogy várhatóe a közeljövőben egy ilyen bizottság felállítása. Kétségtelen, hogy a magyar kormány nagyon bátor intézkedéseket tett a pénzügyi hiány mérséklése érdekében, és azt hiszem, a továbbiakban is ezt teszi - mondta a miniszter. vissza "A kulturá lis nemzetek létezése tény" Népszava • 20100605 A kulturális nemzetek létezése tény, a kulturális nemzet koncepciójának elfogadása minden bizonyal hozzájárulna az európai stabilitáshoz - hangsúlyozta Sólyom László köztársasági elnök szombaton a Velencei Bizottság megalakulásának 20. évfordulója alkalmából a testületnek nevet adó olasz városban rendezett ünnepségen. A magyar államfő - aki a 90es évek közepétől tíz éven át maga is tagja volt a testületnek - angol nyelvű beszédében hosszan méltatta az Európa Tanács tanácsadó testületeként 1990ben létrehozott bizottság két évtizedes tevékenységét. Kitért arra, hogy a b izottság szerepe a kommunista diktatúráktól megszabadult országok demokratikus átmenetének kezdeti támogatása után mára az európai alkotmányozás közös hagyományainak fejlesztésévé bővült, a létszámában is gyarapodott testület globális befolyással bíró inté zménnyé nőtte ki magát. Sólyom László emlékeztetett arra, hogy a Velencei Bizottság időről időre a nemzeti kisebbségek jogaival is foglalkozik, amely Európában megkerülhetetlen. Úgy vélte, éles választóvonalat kell húzni azon új nemzeti kisebbségek státus a és a velük szembeni jogi megközelítés között, amelyeket a tömeges bevándorlás hozott létre, valamint az őshonos nemzeti kisebbségeké között. Az előbbiek jellemzően NyugatEurópában jöttek létre, az őshonosak viszont vélhetően egész Európában léteznek; Ke let- és KözépEurópában, és a Balkánon pedig jelentős számban. A magyar államfő megjegyezte, hogy a nemzeti kisebbségek az anyaországgal szomszédos országokban élnek: nem esik egybe az állampolgárságon alapuló politikai nemzet, illetve a közös nyelven, ku ltúrán, történelmen és azonosságtudaton alapuló kulturális nemzet. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, a kulturális nemzetek létezése tény, független az országhatártól, az állampolgárságtól. Kiemelte: a kulturális nemzet azon tagjai, akik más országban éln ek, nem akarnak határváltoztatást, nem akarnak egyesülni a kulturális nemzet más részeivel, vagy az anyaországgal; lojális állampolgárai annak az országnak, ahol élnek, de fenn akarják tartani a kulturális összekötő erőt a kulturális nemzet egészével.
