Reggeli Sajtófigyelő, 2010. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-05-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 05.29 . 35 szlovákiai területsáv tele ingatlanoka t és ingóságokat birtokló magyarországiakkal. Akkor mi lesz, Fico úr? Újabb Benesdekrétumok? Tömeges kitelepítés? A kis szlovák abszurd kapcsán azért térjünk vissza a tényekhez. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) a pozsonyi alkotmánybírósághoz fordult Ficóék törvénymódosítása ügyében. A végeredmény kétesélyes. Ha a szlovák alaptörvényt olvassuk, nem férhet kétség az MKP igazához. Az alkotmány 5. cikkének második pontja kimondja: a Szlovák Köztársaság állampolgárságától senki sem fosztható meg akarata ellenére . Csakhogy az alkotmánybíró is ember. S ha ráadásul még szlovák is, akkor már korántsem biztos a döntés végkimenetele. Öllös László felvidéki politológus szerint a pozsonyi politikai viszonyokat ismerve az alkotmánybírák olyan magyarázatot is adhatnak, hog y a passzus azt jelenti, igenis elveszítheti az állampolgárságát, aki más országét igényli. Akadtak már a testületnek erősen megkérdőjelezhető alkotmányértelmezései, jegyezte meg az elemző. A nemzetközi állampolgársági egyezmény látszólag szintén a magyar álláspontot támasztja alá. Az Európa Tanács 1997ben elfogadott dokumentuma egyrészt kimondja: senkit sem lehet önkényesen megfosztani állampolgárságától. Másrészt olyan kitételt is tartalmaz, miszerint automatikusan vagy az állam kezdeményezésére megszűn ik az állampolgárság, ha az állampolgár önkéntesen egy másik állampolgárságot szerzett meg. Ez nyilvánvalóan a kettős állampolgárságot tiltó országokra érvényes. Szerdától Szlovákia köztes kategóriába tartozik, hiszen azok, akiknek jelenleg két vagy több ú tlevele van, nem kell lemondjanak egyikről sem, aki viszont július közepétől felvesz egy új állampolgárságot, s azt hivatalosan be is jelenti a megyei hatóságoknál, annak azonnal megszűnik a szlovák állampolgársága. De a strasbourgi egyezménynek van egy má sik kitétele is. E szerint "az állampolgárság törvény alapján vagy az állam kezdeményezésére történő elvesztése akkor önkényes (azaz elfogadhatatlan - a szerk.), ha előre nem látható, nem arányos, diszkriminatív, vagy ha politikai okokból vonják meg". Ficó ék nyíltan vállalják, hogy kizárólag a magyar döntésre adott ellenlépésként módosították törvényüket. Mi ez, ha nem diszkrimináció (a magyarok miatt fogadták el), s milyen más oka lenne, mint politikai (választási kampány idején született egy budapesti tör vénymódosításra reagálva)? Ficóék egyre ingoványosabb talajra lépnek. Félmillió magyar tússzal együtt. vissza Nemzetközi jogász: kampánycélú, de nem diszkriminatív a szlovák parlament döntése Felvidék.ma • 2010.05.29. L attmann Tamás nemzetközi jogász szerint kampánycélú, de nem egyértelműen diszkriminatív a pozsonyi parlament döntése, amely megfosztaná szlovák állampolgárságuktól mindazokat, akik egy másik állam állampolgárságát kérelmezik. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és az ELTE jogi karának oktatója pénteken az MTInek azt mondta: kérdéses, hogy be lehete tartani a jogszabályt, a jogorvoslati lehetőségek azonban mindenképpen korlátozottak. Lattmann Tamás hangsúlyozta: a pozsonyi parlament döntése értelmében a hatóságok nem vizsgálnák kötelezően, hogy egy szlovák állampolgár kérelmezie egy másik állam állampolgárságát. Ezzel szemben bejelentési kötelezettséget ír elő az érintetteknek, nem tisztázza viszont egyértelműen, hogy ennek hogyan szereznek érvényt. A szakértő szerint ez a bizonytalanság jellemzi az elfogadott törvény egészét, így annak betarthatósága kérdéses. Példaként említette, hogy Robert Fico miniszterelnök mandátumuk elvesztésével fenyegette meg a magyar állampolgárságot kérelmező szlovákiai parl amenti képviselőket. Lattmann Tamás szerint azonban mivel az állampolgársági törvény módosítása a szlovákiai választások után lép életbe, ez visszamenőleges hatályú kötelezettséget szabna a szabályosan mandátumot szerző politikusokra, ami nehezen képzelhet ő el. A nemzetközi jogász arra is rámutatott, hogy a rendelkezés "idegen állampolgárság kifejezett akaratnyilvánítással történő megszerzése" esetén fosztaná meg állampolgárságuktól Szlovákia polgárait. Azaz a törvény nem tesz különbséget a magyar állampolg árság és más országok állampolgársága között, így jogi értelemben nem tekinthető egyértelműen diszkriminatívnak, nem sérti az 1997es európai állampolgársági egyezményt. A szakértő ezzel Martonyi János szavaira is reagált. A leendő külügyminiszter bizottsá gi meghallgatásainak alkalmával súlyosan diszkriminatívnak nevezte a szlovákiai jogszabályt, mondván, hogy az nyilvánvaló "ellentámadás" a magyar kisebbséggel szemben. Lattmann Tamás szerint az időzítés szempontjából ez kétségtelen, a törvény szövege azonb an nem különbözteti meg hátrányosan a magyarokat. A jogorvoslati lehetőségekről szólva a nemzetközi jogász elmondta: azok rendkívül korlátozottak. A szlovák alkotmánybíróság kimondhatja, hogy a jogszabály az alaptörvénybe ütközik, hiszen a szerint a szlová k
