Reggeli Sajtófigyelő, 2010. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-05-28
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 05.28 . 45 Ellenzéki fellépés Boc és Băsescu ellen Szabadság 2010. május 28. Olvasta 70 felhasználó. Bűnvádi eljárás elindítását kezdeményezik a liberáli sok Emil Boc kormányfő ellen – jelentette ki Varujan Vosganian, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke. Elmondása szerint ennek oka, hogy a miniszterelnök mai napig nem juttatta el a parlament gazdasági bizottságához a 2009. január 1jétől eszközölt befek tetések listáját. Vosganian közölte: kérésüket még múlt hónapban elküldték a kormánynak, de azóta sem kaptak választ rá. A PNL alelnöke felhívta a figyelmet, hogy a törvényes előírások szerint mindez bűncselekménynek minősül, s hat hónaptól három évig terj edő börtönbüntetés róható ki ilyen esetben. A PNL elnöke, Crin Antonescu kijelentette: Traian Băsescu államfő lemondása fontos lépést jelentene a válsághelyzetből való kilábalást illetően. A politikus szerint Băsescu ismételten bebizonyította, hogy „saját politikai érdekcsoportjának” az államfője, s bármit képes megtenni a hozzá közel álló klientúra érdekében. Ugyanakkor Antonescu elfogadhatatlannak tartja az ország elnökének azon kijelentését, miszerint az alkohol hatása alatt volt, amikor a minimálnyugdí j garantálását hangoztatta. Közben a szociáldemokraták is támadásba lendültek: Victor Ponta, a párt elnöke azt nyilatkozta, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a Bockabinet ellen a parlamenti felelősségvállalás után. A PSD elnöke azt is közölte, hogy egyetlen párttal sem fog egyezkedni az indítvány megszavazása érdekében. Ponta szerint a liberálisok és a konzervatívok egészen bizonyosan támogatni fogják majd az indítványt, de rajtuk kívül több más honatya is színt fog vallani, kezdve a független és RMDSZes képviselőktől egészen a PDLés politikusokig. Úgy vélte: a honatyák közül nagyon sokan szégyellik magukat választóik előtt, és dönteniük kell arról, hogy a jövőben a Bockabinet érdekeit képviselike, vagy azokét, akik szavazatukkal támogatták őket. vissza Rekviem egy egyetemért Szabadság 2010. május 28. Olvasta 273 felhasználó. NÉMETH JÚLIA Részt vettem egy ötvenéves egyetemi találkozón. Alaphangját – meglepetésemre – nem az idillikus emlékboncolgatás, hanem a szervezők által már az első összejövetelen megjelölt minősítés adta: a Bolyai Egyetem utolsó, magyarul államvizsgázó matematikafizika szakos végzettjeinek ötvenéves találkozója. Most utólag belátom: nem is lehetett volna másképpen. Hiszen arról a generációról van szó, amelynek életében kitörölhetetlen nyomot hagyott az 1959es egyetemfelszámolás traumája. Az utolsó évfolyam volt, amely a kisebb és a nagyobb főiskolai közösség személyiségalakító, értelmiségformáló jótéteményében teljes egészében részesülhetett. Nem véletlen, hogy az érzelmi szálak, amelyek az öt és fél évtizedes egyetemi évkezdésig nyúlnak vissza, ma is éppen olyan elevenek, mint annak idején. Az összetartozás, az egymásra figyelés olyan morális háttér volt, amely – az elhangzott vallomások szerint – nagymértékben járult hozzá személyiségek alakulásához és a szakmai sikerhez. Az évfolyamról Erdély- és Partiumszerte jeles szaktanárok sora került ki, iskolaigazgatóké, szaktanfelügyelőké, de neves közösségszervező közéleti személyisé geké, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség megalapítójáé és elnökéé, nem utolsósorban pedig akadémiai ranggal is elismert, nemzetközi hírű tudósoké. Mindezek felidézésekor akaratlanul kérdezünk rá az indulásra, az iskolára, amely valamennyiüket útjára boc sátotta. Az ötvenes évek végére a Matematika – Fizika karon megizmosodott az a fiatal, lelkes tanári gárda, amely a kart érintő első csapást – a magyar állampolgárságú világhírű professzorok 1949es kiutasítását – pótolni tudta. A találkozón többször elhang zott: a fél évszázad megfelelő távlat a számvetésre. Sőt, az összevetésre is. Amiben az úgynevezett egyesítéskor a Bolyai valóban hátrányban volt, az a világot járt, kapcsolatokkal és szakmai tekintéllyel rendelkező, iskolateremtő idősebb professzorok sora . Tőlük főleg az említett, 1949es határozat fosztotta meg a kart. Kezdetben hiányukat a Babeş egyetemen tanító, magyar nyelvet is ismerő professzorok pótolták. Közben az itthon, de a szakmában világviszonylatban is elismert szovjet egyetemeken doktorált f iatalok átvették a stafétabotot, és az ötvenes évek közepére a kar tudományosan és didaktikailag mondhatni önellátóvá vált. A várható szakmai elsekélyesedés helyett ennek ellenkezője következett be. S ebben a Matematika – Fizika Kar
