Reggeli Sajtófigyelő, 2010. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-05-27
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 05.27 . 49 Dunamedence vízstratégiájának és gazdálkodásának hatékonyságát, a transzeurópai közlekedési folyosók gyorsított kialakítását és a dunai tudományos együttműködés fejlesztését szolgálják. A prioritásokról és zászlóshajó projektekről már június végén dönthet az EU. Ezé rt is fontos a KüM szakállamtitkára szerint a hazai munka folyamatosságának fenntartása, a nemzeti akcióprogram menedzselése, a partnerekkel való együttműködés. Mi történt eddig? 2008: Ausztria és Románia kezdeményezte a Dunatérség uniós támogatását 2009 . május 6.: Ulmi Dunacsúcstalálkozó, nyilatkozat elfogadása 2009. június 17 – 18.: Az Európai Tanács megbízta az Európai Bizottságot, hogy 2010 vége előtt terjessze elő az EU Dunastratégiáját 2009. október 22.: Az Európai Bizottság levélben kért javasla tokat a tagállamoktól a stratégia prioritásaira 2010. február 25.: Dunacsúcs a magyar fővárosban: a budapesti nyilatkozat elfogadása 2010. április 30.: Magyar részről részletes együttműködési programtervezet benyújtása az Európai Bizottságnak Mi követke zik ezután? 2010 végéig: Elkészül az Európai Bizottság előterjesztése a Dunastratégiára 2011 első fele: Az EUtagállamok a tervek szerint Magyarország uniós elnöksége idején fogadják el a Dunastratégiát Szerző: Kocsi Margit vissza Gesztus szavazati jog nélkül Nszv 20100527 Elsöprő többséggel szavazta meg az Országgyűlés a kettős állampolgárságról szóló törvényt, így a határon túli magyarok anélkül kaphatnak állampolgárságot, hogy Magyarországra költöznének. Szavazati j oguk viszont csak akkor lesz, ha itt létesítenek állandó lakóhelyet. A javaslatra három képviselő szavazott nemmel. A döntésre reagálva néhány órával később a szlovák parlament is módosította állampolgársági törvényét. Eszerint ha ezentúl egy szlovák álla mpolgár önként felveszi egy másik ország állampolgárságát, elveszíti a szlovákot. Nagy többséggel elfogadta az Országgyűlés a magyar állampolgárságról szóló törvényt módosító javaslatot. Ennek értelmében immár azok is kaphatnak magyar állampolgárságot, ak ik nem élnek az ország területén, viszont felmenőik valaha a magyar állam területén éltek, és bizonyítani tudják nyelvtudásukat. Az előterjesztésre nemmel voksolt a szocialista Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba és Szanyi Tibor. Tartózkodott az MSZPs Baracska i József, Oláh Lajos, Vitányi Iván, illetve az LMPs Dorosz Dávid és Szabó Tímea. Igennel szavazott 224 fideszes, 34 KDNPs, 32 szocialista, 43 jobbikos és 11 LMPs képviselő. Saját tervezetüket természetesen megszavazták az előterjesztők: Orbán Viktor, Se mjén Zsolt, Kövér László és Németh Zsolt. A szocialista frakció 21 tagja nem voksolt, közöttük volt Lendvai Ildikó távozó pártelnök, támogatta viszont a törvényt Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője és Szili Katalin volt házelnök. Vona Gábor, a Jobbi k elnöke - a későbbi magyarázat szerint "technikai hiba" miatt - nem tartózkodott a reggeli szavazáskor a parlamentben, emiatt utóbb bocsánatot kért. A kettős állampolgárság megadása a 2004 decemberi népszavazás előtt került a hazai jobboldali politika kö zpontjába, ezért is érveltek a törvénytervezet vitájában a fideszesek és a KDNP politikusai azzal, hogy régi tartozást törlesztenek. Az elfogadott törvény szerint nemcsak születésénél fogva, hanem leszármazással is magyar állampolgárrá válik a magyar állam polgár gyermeke. Kedvezményesen azonban csak az honosítható, aki ezt maga kéri, feltéve, hogy büntetlen előéletű, és az állampolgárság megadása nem sérti az ország biztonságát. A javaslatot eredeti formájában fogadta el az Országgyűlés, a szöveghez érkezet t ellenzéki módosító indítványokat a többség sorra leszavazta. A törvényt beterjesztő négy fideszes politikus azt javasolta, hogy a "kettős állampolgárságról" szóló jogszabály az augusztus 20i nemzeti ünnepen lépjen hatályba, de csak 2011. január 1jétől kelljen alkalmazni, addigra ugyanis felkészülhetnek a honosításra az illetékesek. A parlament a törvény sürgős kihirdetését kérte az államfőtől.
