Reggeli Sajtófigyelő, 2010. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-05-27
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 05.27 . 18 "A törvénnyel lehetővé tettük egy sajátos kisebbség kialakulását. Tagjai nem Szlovákia, hanem a Magyar Köztársaság állampolgárai lesznek. Tartós lakhelyük vagy ingatla naik a Szlovák Köztársaság területén lesznek" - mutatott rá a törvény alkalmazásának egyik lehetséges következményére Dzurinda. Kifejtette: ahogy emelkedni fog az új magyar állampolgárságú kisebbség tagjainak száma Szlovákiában, úgy fog csökkenni a szlovák állampolgárok száma. Leszögezte, hogy mindez nincs összhangban Szlovákia érdekeivel. vissza Vajdasági civil szervezet: a magyar törvény esély, amelyet ki kell használni Marton András, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2010. május 26., szerda (MTI) - Esélyt, lehetőséget jelent az, hogy a magyar parlament elfogadta az állampolgársági törvény módosítását, ezt ki kell használni - közölte szerdán a szerb kormányhoz, a vajdasági tartományi szervekhez és a szerbiai magyar kis ebbség képviselőihez intézett felhívásában egy vajdasági civil szervezet. Használjanak ki minden lehetőséget, amely a törvény elfogadása nyomán adódik - áll "A civil társadalom fejlesztéséért központ" közleményében, amelyet a Tanjug és a Beta szerb hír ügynökség is ismertetett. A központ a múltban többször hallatta hangját a szerbiai vallási és nemzeti kisebbségek jogai védelmében. A szervezet szerint "az a lehetőség, hogy Szerbia 300 ezer polgára megkapja egy európai uniós ország állampolgárságát, v alóban jelentős esélyt jelent arra, hogy felgyorsuljon Szerbia európai integrációja". A törvény elfogadása segítheti Szerbiát "az európai integráció felé vezető úton", s "a hatás gyorsabb lehet, mint volt Románia esetében, tekintettel arra, hogy a magy ar nemzeti kisebbség politikai szervezetei megkerülhetetlen részét képezik a szerb kormányzati rendszernek, minthogy a legtöbb ellenzéki párt is lehetséges partnernek tekinti őket", és a magyar kisebbség és a szerb többség között "nincs jelentősebb feszült ség". A Tanjug megjegyzi, hogy a magyar Országgyűlés szerdán elfogadta azt a "vitatott" törvényt, amely "lehetővé teszi a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyaroknak, hogy megszerezzék a magyar állampolgárságot. A törvény vitát váltott ki Sz lovákiával, ahol jelentős magyar kisebbség él". vissza Klaus szolidaritását fejezte ki Szlovákiával Prága, 2010. május 26., szerda (MTI) - Václav Klaus szerdán hivatalába kérette a prágai szlovák nagykövetet a határon túl i magyarok kettős állampolgárságát lehetővé tevő magyarországi törvény elfogadása kapcsán - közölte a cseh államfő honlapján. "A cseh államfő szolidaritását fejezte ki a Szlovák Köztársaságnak és megerősítette: hosszabb ideje nyugtalan a felelőtlen ten denciák miatt" - áll a közleményben. Részleteket a találkozóról nem hoztak nyilvánosságra. A cseh kormány a kettős állampolgárság kapcsán kirobbant szlovákmagyar vitát egyelőre nem kommentálta. "Csak akkor reagálnánk, ha Budapest valamilyen módon megk érdőjelezné a háború utáni elrendezést, illetve a trianoni szerződést" - közölte az MTI tudósítójával egy, a cseh külügyminiszterhez közel álló, magát megnevezni nem kívánó forrás. Klaus egyébként nem első ízben avatkozott be Pozsony és Budapest vitájá ba. Ez tette tavaly szeptemberben a magyarok által élesen bírált szlovákiai államnyelvtörvénnyel kapcsolatban is. "Érzékelem a Szlovákiában keletkezett feszültséget. Érzékelem Magyarország bizonyos, hosszú távú terjeszkedési ambícióit. Ilyen szempont ból értem a szlovák álláspontot" - nyilatkozott akkor a prágai közszolgálati televízió szerint a cseh államfő a lengyelországi Sopotban, ahol részt vett a visegrádi négyek köztársasági elnökeinek csúcstalálkozóján. Szlovákia viselkedését a vitában Klau s nem volt hajlandó értékelni, minősíteni. Újságírók előtt csak annyit mondott, hogy bizonyára Pozsony is követett el hibákat. "Nem szeretném értékelni azokat a szavakat és mondatokat, amelyek az új nyelvtörvényben vannak. Értem azonban, hogy (a jogsza bály) miért volt szükséges. Nem védem az összes megfogalmazást, és úgy gondolom, hogy van mit javítani ezen a téren" - fejtette ki a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatos véleményét a cseh államfő. A Magyarország és Szlovákia közötti feszült viszonnyal k apcsolatban Klaus egyoldalú nyomásgyakorlásról beszélt, amellyel szemben a másik fél védekezni kényszerül, miközben "ittott hibákat is vét". A cseh államfő nem pontosította, hogy melyik államra gondolt. "Lehetetlen a történelem átírása, nem lehet olya n radikális lépéseket tenni, amelyek megváltoztatnák az első és a második világháború után Európában kialakult rendet" - zárta eszmefuttatását tavaly szeptemberben a cseh államfő. Miután kijelentései nagy visszhangot keltettek, Klaus azt állította: kij elentéseit az újságírók félremagyarázták. Prága és Pozsony az önálló Csehország és Szlovákia megalakulása óta igyekszik egyeztetetni álláspontját a közös múlt vitás kérdéseiben, mint például a Benesdekrétumok ügye. A nemzetközi fórumokon ilyen ügyekbe n a
