Reggeli Sajtófigyelő, 2010. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-05-08
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 05.08 . 30 kérniük egy igazolást, hogy otthon nem részesülhetnek anyanyelvi oktatásban – mondja Ilyés Irén gyógypedagógus. Jelentkezéskor a gyermeket kivizsgálják, és ha például egy gyermek halláskárosult, de súlyosabb fokú az értelmi fogyatékossága, akkor az é rtelmi fogyatékosokkal foglalkozó osztályba íratják. A legtöbb fogyatékosság nem gyógyítható teljesen, de sokat lehet tenni annak érdekében, hogy a gyermek önállóbbá váljon. Volt olyan gyermek, aki arra sem volt képes, hogy ágyba feküdjön, és betakarózzon . Amióta az intézetben foglalkoznak vele, már képes erre. A legnagyobb hangsúlyt a gyerekek fejlesztésére helyezik, mivel a nem megfelelő gondoskodás miatt teljesen tönkremehet az élete. Az olyan gyermek mellé, aki egész életében gondoskodást igényel, az á llam fizetett gondozót rendel. Ezt a szerepet a legtöbb esetben valamelyik szülő vállalja. Autizmus – nevetni a fájdalomtól Az autizmusnak van saját világnapja (április 2.), ám erről az idegifejlődési rendellenességről a folyamatos haladás ellenére is m ég nagyon keveset tudni. 2007től nyilvánvalóvá vált, hogy genetikai okai vannak. A jelenséggel először Hans Asperger foglalkozott 1944ben. Az autizmusnak két fajtája van. Az Aspergerszindrómások magas szinten funkcionáló autisták. Sok esetben nagyon ma gas intelligenciahányadossal rendelkeznek, egyes feltételezések szerint Einstein és Darwin is autista volt. A Kannerszindróma az autizmus súlyosabb fajtája. A Kannerszindrómás személy saját külön világában él, nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tud kommu nikálni. Jakab Margit, az autistákkal foglalkozó pedagógus elmondja, a kommunikáció nagyon nehezen megy minden itt tanuló gyereknek, ezért elsősorban az a cél, hogy a gyermekek megtanuljanak minimálisan kommunikálni. Minden gyereknek van úgynevezett kommu nikációs füzete, melyben kis négyzeteken ábrák találhatók. Minden alapvető kommunikációs kifejezést egy ábra jelöl: kérem, éhes vagyok, fáj stb. Ezeket a képeket használják fel a gyerekek arra, hogy a pedagógussal kommunikáljanak. A pedagógus arra tanítja meg őket, hogy az ábrákat felhasználva mondatokat szerkesszenek. Van gyermek, aki odáig fejlődött, hogy tőmondatokban ugyan, de már beszél. Mivel az autistáknál az érzelmi szálak más síkon mozognak, mint az átlagembernél, gyakran nehéz megfejteni, hogy mi játszódik le bennük. Az egyik gyermek például, ha valamije nagyon fáj, akkor nem ordít vagy sír, hanem erőteljes nevetésbe tör ki. – Az autistákat másképpen lehet jutalmazni, mint az átlag gyerekeket, hiszen egészen különleges, néha bizarr dolgot tekinten ek jutalomnak. Hogyan oldják meg ezeknél a gyerekeknél a jutalmazást? – Amikor egy gyerek beiratkozik hozzánk, komolyan elbeszélgetünk a családtagokkal, hogy megtudhassuk, otthon mivel szokták őket jutalmazni, mi az, ami örömet szerez nekik. Az egyik gyer mekünk például azt tekinti jutalomnak, ha pár percig nézheti a tenyerét, más gyermek egy kis kerék pörgetésével tudja igazán lekötni magát, ismét mást azzal lehet jutalmazni, ha pár percig a számítógép elé engedjük – mondja Jakab Margit. Az autista gyerme kek még szigorúbban követik a napi programot, mint a többiek. Egy autistánál nagyobb érzelmi kitörést is kiválthat, amennyiben a napi program felborul. A pedagógusok rendszeresen részt vesznek továbbképzéseken, hogy napirenden legyenek a legújabb módszerek kel. Az autistáknál többféle módszert is alkalmaznak, melyek más országokban (például Magyarországon) évek óta sikerrel működnek. Magyar, román, nemzetközi jelbeszéd A halláskárosultak helyzete kicsit más, mint a többieké, hiszen amennyiben nem társul ho zzá egyéb fogyatékosság, ugyanazokkal a képességekkel rendelkeznek, mint az átlagos gyermekek. Sokan esnek abba a hibába, hogy úgy kezelik őket is, mint az értelmi fogyatékosokat. Az intézetben nagy gondot fordítanak arra, hogy valamilyen szakképesítésre t egyenek szert a tanulók. Ritka, de akad olyan hallássérült, akinek felsőfokú végzettsége is van. Kevés az olyan gyermek, aki teljesen siketnek születik, a legtöbben rendelkeznek valamilyen hallásmaradvánnyal, vagy legalább a hallás emlékével. Ez nagymérték ben segíti őket, hogy megtanuljanak kommunikálni, és szájról olvasva megértsenek másokat.
