Reggeli Sajtófigyelő, 2010. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-05-31
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 05.31 . 44 Ha a pedagógusok az elmúlt két évben azért tüntettek, hogy béreik 50 százalékos emelésének érvényt szerezzenek, most az amúgy sem magas bérek 25 szá zalékos csökkentése miatt fejezik ki nemtetszésüket. A pedagóguspálya már régóta nem tartozik a túlfizetett szakmák közé Romániában. A tervezett 25 százalékos bércsökkenés katasztrofális következményekkel járhat. Ha ez bekövetkezik – és sajnos, alig van ki látás ennek elkerülésére – , akkor a mindennapi létminimumon tengődve a pedagógusok elveszítik még meglévő motiváltságukat, továbbá hivatástudatuk, önértékelésük vészesen csökken. Marad tehát a magánórákból származó többletjövedelem, vagy pályát változtatna k. Ám nem minden pedagógus olyan szerencsés, hogy jól fizetett magánórát tartson, vagy akár húszharminc évi munka után új szakmát sajátíthasson el. A szaktárca magas rangú tisztviselői most is elővették hangzatos szólamaikat az emberségről, a gyerekek ér dekéről. Így kívánták rábírni a pedagógusokat, hogy álljanak el az általános sztrájktól. Ezzel pedig újabb bizonyítást nyert az emberi cinizmus határtalansága. Legalábbis előttem. Azok a magasrangú minisztériumi tisztviselők, akik jóval magasabb bért kaph atnak, mint a pedagógusok többsége, hogyan hivatkoznak az emberségre? Miért nem veszik észre sorstársaik kilátástalanságát? A szakszervezetek nem látnak más kiutat a helyzetből, mint az általános sztrájkhoz folyamodni. Már többször hangoztattam egyetértés emet a szakszervezetek érdekvédelmi szerepével, ám kifogást emelnék a mármár hisztérikussá fajuló „sztrájkolunk, sztrájkolunk, ti csak sztrájkoljatok” típusú magatartásukkal szemben. A közvélemény nem állt a tanárok mellé. Több helyről hallani lehetett, hogy a (végzős) tanulók ellentiltakozás során juttatták kifejezésre ama véleményüket, hogy nem értenek egyet tanáraik sztrájkjával, amely veszélyezteti az érettségi vizsga normális körülmények között történő lebonyolítását. Értesüléseim szerint a tanügymi nisztérium és a megyei tanfelügyelőségek megoldották mind az érettségi, mind az évvégi tanulmányi átlagok lezárásának kérdését. A nem szakszervezeti tagok vállalták azt, hogy lebonyolítják az érettségit, az iskolák igazgatóinak pedig megadták azt a hatáskö rt, hogy lezárhassák a médiákat. Vajon ki hiszi el még mindig azt, hogy az általános sztrájkkal bármit is elérhetnek a tiltakozó pedagógusok? vissza Választási hajlandóság és pártpreferenciák a szlovákiai magyarok körében ÚMSZ 2010. május 31. hétfő, 08:57 A Fórum Kisebbségkutató Intézet 2010 márciusában kérdőíves felmérést készített a szlovákiai magyar felnőtt korú lakosság körében a választási hajlandóságról ls a pártpreferenciákról. A nem, kor, iskolai végzettség és tel epüléstípus szerint reprezentatív mintát 1022 válaszadó alkotta. Bár a felmérés a magyar nemzetiség vállalásától a pártpreferenciákig több témakört is felölelt, ezúttal csupán a választási viselkedés néhány vetületéről lesz szó. Tájékozódás a választások előtt A választási döntések meghozatalához szükséges információkat a megkérdezettek különböző forrásokból, s általában nem egy forrásból szerzik. Azoknál, akik csak egy hírforrást tüntettek fel, az Új Szó dominál (36%). A válaszadóknak viszont arra is vol t lehetőségük, hogy egyszerre több forrást tüntessenek fel. Az így kapott eredményekből az derül ki, hogy a választási döntések meghozásánál nem a média és a választásokra „szakosodott” tájékoztató eszközök (a pártok óriásplakátjai, szórólapjai és egyéb ka mpányrendezvények) játsszák a legnagyobb szerepet, hanem az informális emberi kapcsolatok, vagyis a barátok, munkatársak, s részben a családtagok közötti beszélgetések. Választási hajlandóság Arra a kérdésre, hogy részt vennéneke a parlamenti választáso kon, márciusban a megkérdezettek háromnegyede válaszolt igennel. Ennél lényegesen kevesebben voltak azok, akik biztosan elmentek volna: 49%, azaz minden második válaszadó.
