Reggeli Sajtófigyelő, 2010. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-05-31
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 05.31 . 42 ugyanahhoz az eredményhez vezetett: a vegyes etnikumú iskolákban jobb eredményeket érnek el a tanulók, mint ott, ahol etnikailag „egynemű” az oktatási rendszer. Az etnikailag vegyes oktatási rendszerek hatékonyságáról vitatkoztak a hétvégén Kolozsváron, a Szegregáció és beiskolázás című konferencián. A három országot – Románia, Magyarország és Dánia – átfogó kutatóprogram ugyanahhoz az eredményhez vezetett: a vegyes etnikumú iskolákban jobb eredményeket érnek el a tanu lók, mint ott, ahol etnikailag „egynemű” az oktatási rendszer. Ezekben az intézményekben kevésbé érzik jól magukat a diákok, több a stressz, a kihívás, de jobbak az eredmények – állítják a kutatók – akik szerint az optimális cél nem a kisebbségi tanulók asszimilációja, hanem az identitásuk sikeres kialakítása és képviselete. A probléma ugyanaz A kutatás az Edumigrom nevű uniós keretprogramnak a része, amely a kisebbségben élők és bevándorlók problémáit tanulmányozza a fiatalkorúak szemszögéből. Az Edum igromhoz négy régi (NagyBritannia, Franciaország, Németország, Svédország, Dánia) és négy új uniós tagállam (Románia, Magyarország, Szlovákia és Csehország) csatlakozott. Az átfogó felmérések meglepő eredménye az, hogy a kisebbségi problémák a nagyon elté rő szerkezetű társadalmakban is hasonlóan jelentkeznek – derült ki a hétvégi eszmecserén. Többet használ, mint árt Vera Messing, a budapesti Central Europe University oktatója az iskolai önértékelés jelenségét részletezte. Az önértékelés működését – min t felszólalásából kiderült – az iskola aligalig befolyásolja, ugyanis az a családban, illetve a kisebb közösségben alakul ki és erősödik vagy gyengül. Az előadó bebizonyította, hogy az etnikailag homogén iskolákban a gyerekek jól érzik magukat, viszont a tanulmányi eredményeik nagyon gyengék. Ezzel szemben az etnikailag vegyes iskolákban például a roma gyermekek sokszor nem érzik jól magukat, stresszt vagy frusztrációt élnek át, ez viszont versenyzésre és bizonyításra ösztönzi őket. Bolette Moldenhawer, a Koppenhágai Egyetem tanára a bevándorlók helyzetét vizsgálta. Három identitásmodellt vázolt fel: a nemzeti büszkeség, a nemzeti kisebbségérzet és a reflektált nemzettudat modelljét. Utóbbi modell az, amelyik egy egészséges magatartásformát tesz lehetővé, és működőképes a vegyes etnikumú iskolákban. Vincze Enikő – aki a szegregáció okait és következményeit ismertette – kitért arra, hogy a foglalkoztatáspolitika, a szociális problémák, illetve a városszerkezet által is meghatározott diszkrimináció hogyan b efolyásolja az oktatási rendszer működésének elégtelenségét. vissza Az 53as csapdája A kormányt nem mentesíti kötelezettsége alól, ha a saját hozzá nem értésére hivatkozik. ÚMSZ, Székely Ervin | 20100531 01:29:43nyomtat | elküld Igyekszem megérteni a kormányt. Ugyan mire is gondolhatott, amikor – a miniszterelnök révén – azt mondta, hogy a megszorító intézkedések jogalapját az Alkotmány 53ik cikkelye képezi, amely nemzetbiztonsági, közbiztonsági, katasztrófaelhárítási ok okból lehetővé teszi bizonyos állampolgári jogok ideiglenes korlátozását. Igyekszem megérteni a kormányt. Ugyan mire is gondolhatott, amikor – a miniszterelnök révén – azt mondta, hogy a megszorító intézkedések jogalapját az Alkotmány 53ik cikkelye képez i, amely nemzetbiztonsági, közbiztonsági, katasztrófaelhárítási okokból lehetővé teszi bizonyos állampolgári jogok ideiglenes korlátozását. Próbálok eligazodni. Miféle nemzetbiztonsági kockázata lehet a szigorú takarékossági intézkedések be nem vezetéséne k (a természeti katasztrófát és a közrendi okokat talán szükségtelen is elemezni, hiszen fel sem merülhetnek). Az egyetlen racionális magyarázat az lehet, a kormány tisztában van azzal, hogy az általa hozott rendelkezések sértik az alapvető emberi jogokat, ezért még azok bevezetése előtt hivatkozik az állampolgári jogok gyakorlásának a korlátozását lehetővé tevő alkotmányos rendelkezésre, hogy elejét vegye egy esetleges alkotmányossági óvásnak.
