Reggeli Sajtófigyelő, 2010. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-04-24
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 04.24 . 39 történik meg, úgy a javasolt kormány elutasítottnak minősül, az államfőnek pedig új kormányfőjelöltet kell nevesítenie. Az államfő felfüggesztésére vonatkozó parlamenti eljárás is módosulhat: amennyiben az Alkotmánybíróság úgy ítéli meg, hogy az államfő nem szegte meg az alkotmányt, a parlamenti eljárás leáll. Egy másik módosítás a parlament feloszlatásának kérdése kapcsán fogalmazódott meg: a parlament feloszlatható, ha 45 napon belül két alkalommal utasít el egy nevesített kormányfőt, e nnek javasolt kormányát és kormányprogramját. Jelenleg az időintervallum 60 napos. A kormányfő elmondta, azért javasolták a 60 nap helyett a 45 nap bevezetését, mert a két hónapos periódus alatt nem történik semmi, csak mélyül a politikai válság. A módos ító javaslatcsomag szerint a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) 19 tagból állna, 10 tagot a bírák választanák, 6 tag a civil szférát képviselné, ugyanakkor a tanács tagja lenne az igazságügyi miniszter, Románia főügyésze és a Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszék e lnöke. Az RMDSZ javaslatára egy, a kisebbségekre vonatkozó módosítás is bekerült a javaslatcsomagba: a hatóságoknak kötelező módon konzultálniuk kell a kisebbségeket képviselő szervezetekkel a etnikai, kulturális és vallási identitás megőrzését, fejle sztését és kifejezését érintő kérdésekben. Márton Árpád RMDSZes képviselő, a kedden létrejött alkotmánymódosító bizottságának tagja a Transindex megkeresésére elmondta, az RMDSZ álláspontja a parlament jellegét illetően nem változik. Ennek az egyik oka, hogy a Romániához hasonlóan nagy méretű demokratikus államok mindenikében, például az Amerikai Egyesült Államokban, Franciaországban, Németországban, Spanyolországban vagy Lengyelországban kétkamarás, ám racionálisan felépített parlament működik. „Románia majdnem akkora, mint Lengyelország, a lengyel mintát kell követnie, nem pedig a Máltáét” szögezte le. Kifejtette, a ráció lenne, hogy a felsőház a területi, regionális, míg az alsóház a politikai képviseletet lássa el. Elmondta, a kisebb államokban nem szükséges kétkamarás parlamentet működtetni, mivel a területük ezt nem kívánja meg. „A kétkamarás parlament az az intézményrendszer, amely a régiók szerepét, az autonómiák működését biztosítja. Az egykamarás parlament szerkezetű állam továbbra is erős íti azt a gondolatvilágot, mi szerint Románia egy centralizált, egységes nemzetállam, amelyben az autonómiáknak helye nincs. Úgy gondoljuk, hogy az egész államberendezkedés, a régiók, jelenleg a megyék, tehát a területi szerkezetek szövetségekként, való s önkormányzatokkal kell működjenek. Ahhoz, hogy a mi elképzelésünk szerinti autonómia működhessen Romániában, ennek az alkotmányos alapját meg kellene teremteni” – érvelt a képviselő. A parlamentben az RMDSZfrakció által beterjesztendő javaslatcsomag t artalmára vonatkozó kérdésünkre a politikus elmondta, Băsescu várhatóan egy olyan törvénytervezet küld a parlamentbe, amely egykamarás parlamentről szól, és amely révén a parlament nemcsak számszerűségében, hanem hatáskörében is csökken, nő viszont az államelnök ereje, a kormány pedig egyfajta mellékgazdasága lesz az államelnöki hivatalnak.
