Reggeli Sajtófigyelő, 2010. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-04-23
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 04.23 . 20 A határozat felhívással fordul az Európai Tanácshoz is kérvén, hogy az alakítson ki világos állásfoglalást Szerbia tagjelöltsége kapcsán, s emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok az Európai Unióra mint a béke, a stabilitás és a prosperitás forrására tekint, így arra ösztönzi Brüsszelt, hogy továbbra is aktívan támogassa a nyugatbalkáni országok csatlakozási törekvéseit. Az okmány méltatja a Szerbia és az unió részéről részben al kalmazott stabilizációs és társulási megállapodást, amellyel az EU egyértelműen jelezte, hogy Szerbiát az európai politikai és gazdasági folyamatokba óhajtja bekapcsolni, ugyanakkor a testület felszólítja a szerb kormányt, hogy fokozza erőfeszítéseit a még rejtőzködő hágai vádlottak, Goran Hadžić és Ratko Mladić kézre kerítése és kiszolgáltatása érdekében, s minden más tekintetben is működjön együtt a törvényszékkel. A szenátusi dokumentum méltatja a demokratikusan választott szerb kormány azon igyekezetét , hogy a regionális konfliktusokat diplomáciai eszközökkel, a nemzetközi jog szellemében rendezze, és üdvözli azt a 2006os kormányhatározatot, mellyel Szerbia a NATO békepartnerségi programjához csatlakozott. Emellett üdvözli a szerb és az amerikai kormán yzattal való együttműködését a demokratizálódás, a kábítószercsempészés és terrorizmus elleni harc, valamint az emberi jogok szavatolása területén. A határozat arra is emlékeztet, hogy idén lesz kereken 10 éve, hogy Szerbia az európai és világi folyamat okba való újracsatlakozáson fáradozik, amiben mindenkor egyértelmű amerikai támogatásra számíthat. E támogatás része volt Joe Biden alelnök belgrádi látogatása is. vissza Veszítenek befolyásukból a pártok – Slobodan Vučetić: Az önkormányzati képviselők jogot kaptak személyes véleményük őszinte kifejtésére Magyar Szó Pesevszki Evelyn 2010. április 23., péntek A szerbiai Alkotmánybíróság szerdai ülésén megszületett a döntés, hogy a helyhatósági választásokról szóló törvény 43. és 47. szakasza alkotmányellenes. A szóban forgó jogszabály 47. szakasza a borítékolt lemondások intézményéről, illetve annak lehetőségéről szól. A borítékolt lemondások függvényében a mandátum nem a képviselőé, hanem a pártjáé. A szintén alkotmányell enesnek nyilvánított 43. szakasz pedig arra ad lehetőséget a helyhatósági választásokon induló listaállítóknak, hogy az eredmények közzététele után saját belátásuk, és ne a listán szereplő nevek sorrendje szerint osszák ki a megszerzett mandátumokat. A Dem okrata Párt, a Szerbiai Szocialista Párt és a Szerb Haladó Párt üdvözölték az Alkotmánybíróság döntését, a Szerb Radikális Párt viszont elégedetlenkedett. Tegnap több jogász és politikai elemző is elégedettségét fejezte ki a döntés kapcsán, szinte mindanny ian azt hangsúlyozták, hogy ezzel tovább erősödik a demokrácia, valamint kezdetét veszi a szerbiai politikai rendszer reformja. Az Alkotmánybíróság döntésének értékelésére lapunk Slobodan Vučetićet, az Alkotmánybíróság egykori elnökét kérte fel. Milyen üz enetet hordoz magában az Alkotmánybíróság döntése? – Szerbia Alkotmánya értelmében az ország polgárai közvetlen módon választják meg képviselőiket, esetünkben az önkormányzati képviselőket. Az Alkotmánybíróság szerdai döntése egyértelműen az ország Alkotm ányának tiszteletben tartását bizonyítja. Számomra a legfontosabb üzenet az, hogy a bíróság szem előtt tartotta a demokrácia legfontosabb mércéit és a nemzetközi jogi alapelveket. Az Alkotmánybíróság ezzel a döntéssel jóval közelebb hozta országunk jogi re ndszerét a legfontosabb nemzetközi jogi alapelvekhez és a demokrácia alappilléreihez. A polgárok választási joga helyi szinten a jövőben sokkal nagyobb súlyt kap, mivel maguk a képviselők nagyobb hatalmat és szabadságot kapnak, nem fognak annyira függeni a pártjaiktól. A pártvezetés a jövőben nem gyakorolhat akkora befolyást képviselőire, mint korábban. Ezzel a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalom közötti hatalomfelosztás is jobban megvalósul majd, és a politikai pártok legalább formálisan – de sz erintem gyakorlatilag is – sokat veszítenek eddigi monopolhelyzetükből. Mihez vezetett a borítékolt lemondások intézménye? – A borítékolt lemondás megvonja a képviselőtől a függetlenség lehetőségét. A képviselőknek a polgárokat kellene képviselniük, és n em a pártjaikat szolgálniuk. A másik érv, amely a borítékolt lemondások intézménye ellen szól, a
