Reggeli Sajtófigyelő, 2010. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-04-23
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 04.23 . 11 Ugyanis a do lgok természete szerint a határon túli magyarok vezetői magyar – magyar ügyben elsősorban a magyar kormánnyal kell hogy tárgyaljanak, függetlenül attól, hogy azt melyik párt hozta létre, mivel elsősorban a kormánynak és nem az ellenzéknek vannak arra eszköze i, hogy akár anyagilag, akár politikailag és erkölcsileg segítsen. Aki ezt nem érti meg, az egyszerűen politikai analfabéta, halvány gőze sincs arról, miként lehet az érdekeket érvényesíteni. Különben e kérdéskörről csak a napokban fejtette ki véleményét az UMSZ hasábjain Markó Béla, hangsúlyosan említve a mindenkori magyar kormánnyal való jó együttműködés szükségességét. S miért kell Orbán Viktornak mégis Markóval paroláznia? Azért, mert tényleg elvi társak. Mégpedig annak okán, hogy mind az RMDSZ, min d a Fidesz néppártként határozza meg magát, aminek nyomatékaként képviselőik Brüsszelben a néppárti frakcióban ülnek egymás mellett. Nincs tudomásunk róla, hogy a magyarságot érintő ügyekben eddig egymás ellen szavaztak volna. De még azért is érdeke a Fi desznek az RMDSZszel való együttműködés, mert a román kormánykoalíció fontos tagja, három miniszterrel, egy miniszterelnökhelyettessel, s több államtitkárral. Ki hinné el Orbán Viktornak, hogy Szász Jenőnek, a székelyudvarhelyi tanácsosnak és parlamenten kívüli zsebpártjának nagyobb a súlya, mint a kormányzó RMDSZnek? Egy ilyen ostobaságot csak tapasztalatlan politikus követne el, ő viszont nem az. Alkalmasint azt is tudja, hogy ő és kormánya jobbára csak jelképes segítséget tud adni nekünk. Nekünk vis zont azt kell tudnunk, hogy a mi gondjainkat a legszebben hangzó nemzeti szólamokkal sem lehet Bukarest nélkül megoldani. Ugyanis tetszik, nem tetszik, még a pénzt is onnan kapjuk, nem pedig Budapestről. vissza Egységes nemz etállam vagy autonómia? (Terítéken az alkotmánymódosítás) Háromszék 20100423 Az RMDSZ nem fogja megszavazni az alaptörvény oly módon történő módosítását, hogy egykamarás parlamenti rendszert vezessenek be, mivel az az egységes nemzetállam dogmáját erő sítené, és ellenkezik mindenféle autonómiatörekvéssel — szögezte le a Háromszék érdeklődésére Márton Árpád képviselő, aki Varga Attilával együtt képviseli a szövetséget a parlament keddi határozata nyomán létrejött huszonöt tagú alkotmánymódosító bizottság ban. A háromszéki képviselő kifejtette: számos javaslatot nyújtanak majd be, ezek közül a legfontosabbak közé tartozik az alaptörvény első és 152es cikkelyének módosítására vonatkozó, mivel továbbra sem értenek egyet az egységes nemzetállam dogmájával. S zorgalmazzák a törvények felelősségvállalás révén történő elfogadásának megszüntetését, korlátoznák a sürgősségi kormányrendeletek lehetőségét. Az anyanyelvhasználat és a különféle autonómiaformák ügyét is szeretnék előremozdítani, ezért sem tudják elfogad ni az egykamarás parlamenti rendszert. Az RMDSZ álláspontja szerint ugyanis az az egységes nemzetállam dogmája, a központosított államszerkezet megerősítését eredményezné, ami ellentétben áll a különféle autonómiaformák, a regionalizmus elvével. Mint Márto n Árpád mondta, erről az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon belül is egyetértés született, de az ország nagysága is a kétházas törvényhozó testületet indokolja. Azt viszont támogatják, hogy a két kamara hatáskörét tisztázzák, a felsőháznak a régiók képvisele teként kellene működnie, az alsóház politikai ügyekkel foglalkozna, mint az a legtöbb demokratikus államban működik. Ha előállnak az egykamarás rendszer javaslatával, az RMDSZ ellene szavaz — szögezte le Márton Árpád. Az alkotmány módosításának procedúráj a amúgy meglehetősen hosszú, bonyolult, és széles körű konszenzust igényel, ezért a jelenlegi felállásban nem sok az esélye annak, hogy rövidesen lebonyolítsák. A bizottság kétharmados többséggel fogadhat el döntéseket, a törvénytervezetet előbb a szenátus nak, majd a képviselőháznak kell elfogadnia, mindkét esetben kétharmados többség szükséges. Ráadásul ha a képviselőház akár csak egy cikkelyét is módosítja a szenátus által elfogadott jogszabálynak, együttes ülésen kell dönteni a végső szövegről, és ehhez már háromnegyedes többség kell. A referendumot csak ezt követően lehet kiírni, az érvényes népszavazáshoz a szavazópolgárok többségének urnákhoz kell járulnia, és támogatnia kell az alkotmánymódosítást. Jelenleg azonban éppen a konszenzus hiányzik: a Demok rata Liberális Párt — esetleg a függetlenek csoportjával — az elnöki hatáskörök bővítését, az egykamarás rendszer bevezetését szorgalmazza, míg a többi alakulat a parlamenti demokrácia irányába mozdítaná el az alkotmány szerkezetét. Hacsak valamelyik fél n em enged, nem
