Reggeli Sajtófigyelő, 2010. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-04-17
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 04.17 . 10 anyag közlésétől, mert „megjelentetése pillanatnyilag nem aktuális”. A sajtótörvény vonatkozó előírása (1986/II. tv, 11.§(1) d) szerint a nyilatkozó azon az alapon tagadhatja meg hozzájárulását a cikk megjelenéséhez, ha közlését az újságíró megváltoztatta. Mivel a – párt szakpolitikusa által is nemzeti ügynek minősített – téma aktualitása egyértelmű, kérésüket nem tudjuk teljesíteni. Azt csiripelik a verebek, hogy ö n lesz a Fideszkormány cigánypolitikafelelőse. Mi lesz a beosztása, és milyen feladatai, hatáskörei lesznek? Jelenleg csak annyit tudok mondani, hogy ezzel a területtel szeretnék foglalkozni, és valóban van egy megbízásom az elnök úrtól, hogy próbáljam egy új cigánypolitika alapjait megfogalmazni. Az elmúlt négy vagy nyolc év kormányzati cigánypolitikájához képest merre kellene elmozdulni, és miért? A legfontosabb, hogy egyáltalán legyen cigánypolitika. Egészen a legutóbbi időkig ez egy kérdés volt a s ok közül, és nem kapta meg azt a stratégiai funkciót, amit szerintem meg kell kapnia. Ez olyan nemzeti ügye Magyarországnak, ami nélkül nincs esélyünk arra, hogy akár a gazdaságot rendbe tegyük, akár munkahelyeket teremtsünk, akár a szociális biztonságot ú jra helyreállítsuk, akár a egészségügyet átalakítsuk, nem is beszélve a rendről. Minden problémának az alján, a tetején, a közepén ott csüng ennek a hat – nyolcszázezer embernek az ügye. Valójában semmilyen politikához nem tudunk úgy hozzányúlni, hogy egyútt al ne oldjuk meg ezt az ügyet. hirdetés Mihez és hogyan akarnak hozzányúlni? Teljesen más szemléletre van szükség, mint eddig volt, semmilyen olyan újdonságot nem tudok mondani, amit ne találtak volna ki az elmúlt húszharminc évben. Bármennyire furcsán ak tűnik, de Európában Magyarországon foglalkoztak a legtöbbet ezzel az üggyel, a romák integrációja sokkal előrébb tart, mint bárhol az Európai Unióban. Lehet hogy így van, de az volt a kérdés, hogy milyen új elemei lesznek a Fidesz romapolitikájának. A mi szemléletünkben az az új, hogy ezt stratégiai kérdésnek tekintjük. Minden munkaerőpiaci, szociálpolitikai, egészségpolitikai és oktatáspolitikai döntésben, közbiztonsági koncepcióban külön figyelemnek kell jutnia erre. Ha ebben a komplexitásban lesz a kérdés megközelítve, az minőségi változást jelent majd, összességében teremtődik jobb helyzet. Eddigi is minden kormányzatnak voltak ötletei, programjai, hogy hogyan lehet ehhez a kérdéshez hozzányúlni. Aztán amikor eljött az idő, hogy pénzt, politikai és adminisztratív támogatást kellett volna adni a többségi társadalom szemében nyilvánvalóan nagyon népszerűtlen ügyre, egy idő után ezek a kezdeményezések mindig megfeneklettek. Ez nem csak a többségi társadalom elvárásai miatt van így... Nem, a politik a gyávasága miatt. Az Állami Számvevőszék 2006ban lezárult felmérése szerint nevesített cigányprogramokra százhúszmilliárd forintot költött az ország. Amiről egészen biztosan tudjuk, hogy megérkezett a romákhoz, az tízmilliárd. És ez nem arról szól, hogy mindent elloptak, hanem hogy semmiféle monitoring nincs, hogy hogyan hasznosult a program. Valóban számos félig elkezdett és félig befejezett, folytatás nélküli program van. Ha tizenöt roma asszonyságnak hat hónapon keresztül fizetem a kosárfonótanfolyam ot, hogy bekapcsoljam őket a munkaerőpiacra, majd utána azt mondom hogy viszontlátásra, akkor nem használtam, hanem ártottam: csak a frusztrációjuk nőtt. A szakemberek között viszonylag erős konszenzus van, hogy ami segíthet, az a válságrégiókra koncentrá ló komplex rehabilitáció, aminek része a gazdaságélénkítés, a munkahelyteremtés, az infrastruktúrafejlesztés, a közösségfejlesztés, a szociális rehabilitáció, az oktatásfejlesztés. Készen állnak rá, hogy nagyon költséges, a büdzsében nevesített programoka t indítsanak?
