Reggeli Sajtófigyelő, 2010. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-04-16
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 04.16 . 26 dűlőre a pártok ebben a kérdésben, így Orbán Viktor nak szimbolikus szempontból is fontos lenne, hogy az ő miniszterelnöksége alatt szülessen meg az új Alkotmány. Ebbe az érzelmi logikába illeszkedik, hogy – lengyel mintára – a preambulum szövege a nemzet egységére, méltóságára, önbecsülésér e hivatkozna, miként arról már tavaly beszélt Orbán. Ám a jogszabály várhatóan nem forgatná fel gyökeresen a közjogi berendezkedést, nincs realitása például, hogy a jelenlegi szisztémáról áttérne az ország egy prezidenciális vagy félprezidenciális rendszer re. Viszont amellett, hogy részletesebb, pontosabb, egyértelműbb lesz a szövege, számos fontos kérdést is újraszabályoz majd. Az szinte biztos, hogy kisebb – gyaníthatóan 200 fős – parlament szerepel benne. Ám hogy ennek nyomán miként változtatnák meg a választójogi törvényt, az még nyitott kérdés. Valószínű, hogy megmaradna a vegyes választási szisztéma, ám az egyéni választókerületek nagyobb hangsúlyt kapnának a listás szavazatok rovására. De nem kristálytiszta még, hogy az önkormányzati rendszer hogyan alakulna át, az Alkotmány mellett ugyanis rengeteg törvényt kellene ehhez módosítani. Az önkormányzatok száma gyaníthatóan megmaradna, a képviselők jelenlegi mintegy 27 ezres létszáma ugyanakkor a felére csökkenne. Míg a szocialista kormányok a megyék h elyett a régiókra helyezték (volna) a hangsúlyt, a Fidesz – ragaszkodva a hagyományokhoz, illetve hivatkozva arra, hogy azok „közelebb” vannak az állampolgárokhoz – az előbbi, a kisebb szervezeti egységet preferálja. S az sem kérdéses, hogy a fővárosi közi gazgatási rendszert is átszabja a Fidesz, de legalább négyféle koncepció verseng. Kezdve attól, hogy csak hatásköröket vonnának el a kerületektől s telepítenének a fővároshoz, egészen addig, hogy meg is szűnnének a kerületek, és csak elöljáróságok működnén ek. Nem lényegtelen, hogy az ügyészség maradnae az Országgyűlés felügyelete alatt vagy – erre is van példa több országban – a kormány alá tartozna majd. Az elmúlt években központi téma lett a szólás, a véleményszabadság ügye, hiszen gyakran rendkívül br utális verbális – olykor akár tettleges – küzdelem folyt különböző politikai csoportok között. De miután az alaptörvényünk, illetve a többi, e területeket szabályozó jogszabály is meglehetősen pongyola, ellentmondásos, állandó vita folyt arról, ezek az ala pjogok meddig terjedhetnek, mikor ütköznek másokkal, például az emberi méltóság jogával. A médiatörvényt már 1996ban, az elfogadása idején is sokan támadták, hiszen rengeteg kompromisszum eredményeként jött létre. Így több illogikus, értelmetlen, kijáts zható szabályt tartalmaz – sőt abszurdokat is, elég, ha csak a „társadalmi kurátorok” szerepére gondolunk – , tehát ez is megérett a változtatásra. Nyilvánvaló: a Fidesz beváltja az ígéretét, hogy kettős állampolgárságot ad a határon túli magyaroknak. S ter mészetesen a legfontosabb közjogi méltóságok (ÁSZ, Alkotmánybíróság, Legfelsőbb Bíróság vezetői, ombudsmanok) megválasztásához sem kellene más pártokkal egyeztetnie, s gyaníthatóan nem is nagyon fog. A kétharmad ellen A Fidesz és a KDNP kétharmados többs éggel még akár a kétharmados törvények többségét is eltörölheti. Ebben lenne is ráció. Hiszen politikailag is nehéz lesz mindig biztosítani ezt a többséget. A képviselők egy része ellenérdekelt lesz ű például a parlament létszámának a csökkentésében, hisz en ezzel saját „halálos ítéletüket” írják alá. De technikailag is okozhat gondot, sok honatya ugyanis más fontos tisztségeket is betölt majd, így nem mindig tud részt venni az üléseken. Ugyanakkor veszélyes lépés is lenne, hiszen a következő választás után esetleg a mostani ellenzék nyerhetne, s így ők dönthetnének jóval egyszerűbben a fontos ügyekben. Kétharmados döntések és törvények A képviselők kétharmadával EUcsatlakozás Hadiállapot, békekötés Rendkívüli állapot kihirdetése Szükségállapot kihirdetés e Köztársasági elnök (11 tv.: választás első két fordulója; összeférhetetlensége; felelősségre vonása) Alkotmánybíróság (tagok választása, Alkotmánybíróságról szóló tv.) Országgyűlési biztosok megválasztása ÁSZelnök, alelnökök megválasztása
