Reggeli Sajtófigyelő, 2010. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-04-14
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 04.14 . 40 A törvény lehetőséget ad önálló karok létrehozására is a kisebbségek nyelvé n. A multikulturális státuszt egyelőre három felsőoktatási intézmény kapja meg: a kolozsvári BabeşBolyai Tudományos Egyetem román, magyar és német, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti, valamint Színművészeti Egyetem román és magyar nyelven működik továbbra is. vissza Szerbia félszívű félmosolya ÚMSZ, Gyulay Zoltán | 20100414 00:53:36nyomtat | elküld Önmaga Trianonját igyekszik feldolgozni Szerbia, amely az 1920ban létrejött SzerbHorvát – Szlovén Királyságból 1922ben Jugoszláviává átalakult képződmény egykori vezető erejéből zsugorodott Európa kicsinyke államainak egyikévé. Belgrád most amolyan félmosolydiplomáciát folytat, hogy elnyerje Európa kegyeit. A közelmúlt történéseiből jobbára már csak a délszláv háború ra emlékezünk: amikor Horvátország és Szlovénia 1991ben egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, s ezzel nemcsak elindította Jugoszlávia szétesésének a folyamatát, hanem Belgrád (konkrétan Szerbia) haragját is kivívta és ezzel tíz évre lángba borította a N yugatBalkánt. Európának ez a szeglete szolgált egyébként az első világháború bölcsőjéül is, amelyet bár a nagyhatalmak fővárosaiból (főként Bécsből és Berlinből) ringattak, de a csecsemőt az oroszok által támogatott szerb nemzeti és expanziós törekvések táplálták. A második világégés pedig kegyetlen sorsot mért a Szerbiában (Vajdaságban) kisebbségben élőkre: Tito partizánjai magyarok tízezreit gyilkolták meg brutális módon. Kegyetlenkedésben pedig a legutóbbi háború is nehéz örökséget hagyott magára: 1 995 júliusában Srebrenicában sok ezer muzulmán bosnyákot, elsősorban férfiakat mészároltak le és dobtak tömegsírokba. Jugoszláv örökség A magára maradt Szerbiának ezzel a huszadik századi örökséggel kell szembenéznie. Méghozzá úgy, hogy a nemzeti önérzet , a szerb nemzeti büszkeség ne szenvedjen csorbát – ne feledjük, a néhai tekintélyes Jugoszlávia előbb KisJugoszláviává, majd SzerbiaMontenegróvá zsugorodott – , egyben viszont azt is bizonyítsa be, hogy az ország törekvései békések. Az elmúlt esztendő vé gén az Európai Unióhoz benyújtott csatlakozási kérelem ugyanis ezt mindenképpen megköveteli. Miközben – Belgrád szempontjából – újabb keserű pirulákat kell lenyelnie. A 2008 februárjában függetlenségét kinyilvánító, túlnyomórészt albánok lakta szerbiai ta rtomány, Koszovó gyakorlatilag önálló ország, de ezt a szuverenitást Szerbia nem csupán nem ismeri el, mint a világ összesen 131 állama (köztük Románia, miközben Magyarország igen), de egyenesen el is utasítja. Így nem kell csodálkoznunk azon, hogy Boris z Tadics szerb elnök március derekán nem vett részt a szlovéniai Kranj melletti Brdoban azon a Balkánkonferencián, amelyen az Európai Unióval szemben folytatandó közös stratégia megvitatására Horvátország, Szerbia, BoszniaHercegovina, Montenegró, Albáni a és Macedónia mellett Hashim Thaqi miniszterelnök személyében Koszovó is meghívást kapott. Ugyanakkor a szerbek helyhatósági választásokat szerveznek május végén ÉszakKoszovóban, ahol viszont az albán lakosság van kisebbségben, ám az Európai Unió ezt az aktust nem ismeri el. Június 6án viszont a nemzetiségi tanácsokat választják meg Szerbiában. Vajdaság tartomány tavaly decemberben nyerte vissza autonómiáját és a legfrissebb döntések értelmében területátrendezéssel is elősegítik a szerbek után a második legnagyobb nemzetiség, a magyarok területi megosztottságának a felszámolását. (Belgrád egyébként támogatja, sőt ösztönzi, Budapest részéről a magyarok számára a kettős állampolgárság egyelőre elmaradt megadását.) A háttérben azonban mozgolódnak: Vajdasá gi Magyarként Európába néven a nemzeti tanácsba jelölteket állító Humentis civil szervezet mögött egyes hírek szerint Borisz Tadics államfő állhat: pártja ugyanis így beleszólhat a Tanács összetételébe, jóllehet a törvény szerint a nem magyar pártok nem in dulhatnak a megmérettetésen.
