Reggeli Sajtófigyelő, 2010. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-04-12
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főos ztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 0 4 . 12 . 24 A Fidesz egyeduralma az erdélyi magyar politizálásra is minden bizonnyal kihat majd, hiszen az RMDSZ, az MPP és az EMNT tevékenységét mindig Bukarest és Budape st koordinátái határozták meg. Az MPP és az EMNT mindig is a Fidesz csatlósaként működött. Ez a két szervezet eleve meg sem kísérelt önálló erdélyi magyar politizálást folytatni, amit az RMDSZ sikeresen tett az elmúlt húsz évben. A jelek szerint azonban a romániai magyarság legreprezentatívabb érdekvédelmi szervezete is belefáradt az önállóságba, és főként a fiatal vezető nemzedéke révén hajlik a magyarországi pártokkal szemben képviselt egyenlő közelség elvének a feladására. Úgy tűnik, már csak az RMDSZ je lenlegi csúcsvezetősége képviseli töretlenül ezt az elvet, amit azért is lenne kár feláldozni, mert a történelem során bebizonyosodott, hogy a sorsfordító pillanatokban a Magyarországot vezető politikai elit soha nem volt képes megfelelő árnyalt víziót kép viselni az erdélyi magyarság sorsának kedvező alakítása érdekében. A Fidesznek elsősorban azt a csapdát kell elkerülnie, hogy magyarországi belpolitikai érdekeknek vesse alá a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikáját. vi ssza Katyni átok Szabadság 2010. április 12. Olvasta 114 felhasználó. LACZKÓ VASS RÓBERT „Lech Kaczynski és a gépen utazó többi utas tragédiája Katyn drámájának új fejezetét nyitja meg, holott éppen annak lezárása és a méltó megemlékezés volt a z utazás célja.” Szomorú, de sommás összegzés a szmolenszki tragédiáról, amelyet gyásztáviratában Orbán Viktor fogalmazott meg. És valóban: államigazgatási szempontból a II. világháború és a katyñi mészárlás óta nem érte nagyobb csapás Lengyelországot. Az elnöki különgépen Lech Kaczynski és felesége mellett az utolsó lengyel emigrációs kormány miniszterelnöke, a Szenátus és a Szejm (lengyel alsóház) három alelnöke, tizenhat parlamenti képviselő, a legfelsőbb lengyel katonai vezetés, a jegybank elnöke, a nem zeti biztonsági szervezetek vezetője, a Lengyel Olimpiai Bizottság elnöke, tábori püspökök és más magasrangú egyházi méltóságok, a Varsói Egyetem rektora, számos miniszteri és államtitkári rangú vezető, az állampolgári jogok biztosa, valamint a katyni áldo zatok mintegy negyven hozzátartozója utazott. Senki nem élte túl a légiszerencsétlenséget. A nemzeti gyászban a legendás lengyel patriotizmushoz méltó módon osztoznak a megveszekedett politikai riválisok. Aleksandr Kwasniewski, korábbi szocialista elnök, aki nem sok jót mondott életében a keményvonalas, nemzeti elkötelezettségében a nagyhatalmakkal és magával az Európai Unióval is összebalhézó Kaczyñskiról, első döbbenetében most katyñi átokról beszélt. A Nobelbékedíjas Lech Walêsa, Kaczynski szakszerveze ti bajtársa még a Solidarnosc idejéből, akit megveszekedett antikommunizmusában éppen a szerencsétlenül járt elnök vádolt meg ügynökmúlttal, a szellemi elit másodszori katasztrófáját siratja. Donald Tusk miniszterelnök, a legnagyobb ellenlábas, akit az eln öki vetélkedésben ugyan legyőzőtt Kaczynski, de kénytelen volt később miniszterelnökké kinevezni, most a szó szoros értelmében elsírta magát a tragédia hírére. Lelkifurdalás is vegyül a gyászba, hiszen a szerencsétlenség előtt három nappal Putyin orosz és Tusk lengyel kormányfő részvételével már tartottak egy megemlékezést a katyñi mészárlás helyszínén, erre azonban oroszellenes nézetei miatt a lengyel államfő nem volt hivatalos. Oroszország számára nagyon kényes ügyről van szó, több okból is, ezért elemi érdeke a tragédia körülményeinek mielőbbi tisztázása, nyilván a lengyel hatóságok és más független szakértők bevonásával. Orosz felségterületen, egy tavaly éppen Oroszországban szervizelt repülőgéppel történt ugyanis a szerencsétlenség, orosz katonai repül őtér közelében. Az elnöki különgép érkezését megelőzően ráadásul gond nélkül ért földet ugyanott a sajtós különítményt szállító másik repülőgép. És kényes az ügy a látogatás szimbolikus jelentéstartalma és diplomáciai vonzata miatt is! Sztálin személyes bo sszújából a lengyel tisztek és a lengyel értelmiség ellen elkövetett szovjet háborús bűncselekmény mindig is mérgezte a lengyelorosz kapcsolatokat. A katyni mészárlás felelősségét Borisz Jelcin orosz elnök formálisan elismerte ugyan a kilencvenes évek ele jén, a tragédia megítélése azonban máig nem egységes orosz és lengyel oldalon, annak ellenére, hogy már az orosz állami televízióban is bemutatták Andrzej Wajda Katynfilmjét. A világ közvéleményét ezért különösen is meglepte Vlagyimir Putyin gesztusa, hog y Donald Tusk társaságában részt vett a helyszíni megemlékezéseken, és tételesen is elítélte a tömeggyilkosságot, bár nem kért bocsánatot a vérengzésért.
