Reggeli Sajtófigyelő, 2010. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-04-12
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főos ztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 0 4 . 12 . 10 „Az a központosított és erősen bürokratizált rendszer, amely kibontakozik ebből a törvénytervezetből, visszalépés a tanügyi reformok szempontjából, amelyre szüksége van az országnak. Egyébként az egyete mek hallgatólagos átpolitizálása – a kutatás és az egyetemi autonómia megrövidítése mellett – az egyetemi fejlődés elleni legnagyobb merénylet 1989 óta” – áll az oktatók szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében. A pedagógusok amiatt is elégedetlenek, hogy a törvénytervezet szerint a 65 éven felüli tanárokat nyugdíjaznák, szerintük ez az oktatás minőségének a rovására megy különösen, ami a doktori képzést illeti. Magyari Tivadar rektorhelyettes szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében kifejti, nem a magyar tagozatos oktatók testületi állásfoglalásáról van szó, de akár az is lehetne. Mint hangsúlyozza, a magyar tagozat oktatói ugyanakkor értékelik, hogy a tervezet az eddigiektől eltérően több garanciát tartalmaz arra, hogy a jelenlegi magyar nyelvű f elsőoktatás se kerüljön veszélybe, de arra is, hogy más, eltérő keretekben is megvalósulhasson. vissza Szerző(k): Krónika Csutak: van esély a régióátalakításra Krónika 2010. április 12. Reális esélyt lát Csutak István, a z RMDSZ régióátrendezési tervének megalkotója arra, hogy a dokumentumot elfogadja a román parlament. „Ha százalékban kell kifejeznem, 75 százalékos esélyét látom ennek, mert tulajdonképpen mindenki egyetért azzal, hogy a jelenlegi felosztás nem jó. A Nemz eti Liberális Párt (PNL) és a DemokrataLiberális Párt (PDL) alkotta 2004es kormány programjában szerepelt a régiók átrendezése, illetve Brüss zelben tárgyaltam a kérdésről, a szociáldemokratáktól is egyértelmű jelzést kaptam, hogy meg akarják változtatni a jelenlegi felosztást. A többi csak politikai játszadozás a kormánypárt és az ellenzék között” – nyilatkozta a Krónikának Csutak István csütör tök esti kolozsvári előadását követően. Az RMDSZes politikus előadásában kifejtette: a régióátrendezési terv irányelve, hogy homogénebb térségek jöjjenek létre. Tehát a gazdaságilag erősebb megyék erősebb térségekkel, míg a kevésbé tehetősek együtt alko ssanak régiót. Csutak szerint erre azért lenne szükség, mert az így kialakult régiókban kiegyensúlyozottabb lenne a verseny a megyék között, és nem áll fenn annak a veszélye, hogy az erős megye elveszi a gyengébb elől az uniós támogatásokat, mert nagyobb a z önrészkapacitása, a politikai lobbi ereje, jobban tud pályázni. A tervezet szerint a székely megyék, illetve a partiumi megyék egy régióban lennének. Kérdésünkre, hogy mitől előnyösebb az új felosztás a romániai magyar közösség számára, a politikus el mondta: a Székelyföld esetében Hargita és Kovászna nagyon gyenge gazdasággal rendelkező megye, ahol mind az életszínvonal, mind az átlagjövedelem alacsony, a munkanélküliség pedig magas. Maros megye az országos átlaghoz viszonyítva közepesen fejlett megye. A három megye alkotta régióban kiegyensúlyozottabb versenyhelyzet alakulhat ki, és a székely megyéknek infrastrukturális fejlesztésekre is nagyobb esélye nyílna. A jelenlegi felosztásban ugyanis Brassó és Szeben megye jelenléte miatt a régió infrastruktur ális fejlettsége magasabb az országos átlagnál, így erre a célra kevesebb támogatás jut a régiónak. Csutak hangsúlyozta, ez azonban nem jelenti azt, hogy amennyiben elképzelése megvalósul, másnaptól mindenki jobban fog élni, a terv csupán egyfajta esély, lehetőség arra, hogy nagyobb befolyást tudjon elérni a magyar közösség a fejlesztések tervezésekor és kivitelezésekor. „Ilyen körülmények között az eredményesség csak rajtunk múlik” – összegzett Csutak. vissza Szerző(k): Kiss ElődGergely