Reggeli Sajtófigyelő, 2010. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-04-08
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 04.08 . 18 későbbi Bíborbanszületett Konsztantínosz: A birodalom kormányzásáról című munkája és Ibn Battuta útleírásai is. A szlávok magyar honfoglaláskori jelenlétéről szintén megemlékeznek a több száz évvel az esemény után s zületett magyar krónikák. Jelenlétükről az is tanúskodik, hogy sok szláv jövevényszó került át a magyarba. A probléma igazán a lokalizációja körül van. Kristó Gyula szerint Konsztantínosz biztosan a mai Szerbiában található Morva folyó mellett elterülő or szágról ír. Szerinte lehet, hogy két Morávia létezett, és Svätopluk ezeket egyesítette. A szlovák történetírás szerint kiterjedése 350 000 km2, lakossága egy millió fő lehetett. A mai Csehország, Szlovákia, Magyarország, DélkeletLengyelország és északkele tAusztria vidékét foglalta magában. A magyar történetírás azonban szerényebb területet jelöl ki, ahol mintegy 120 ezer ember élhetett. A szláv terjeszkedés a nyelvészek szerint Ha a nyelvészet segítségét vesszük igénybe, három elmélet van a szláv nyelv ek elterjedéséről: · a szlávok beköltöztek a germánok lakta vidékre, előidézve ezzel azt, hogy az ott őshonos germán lakosság egy része nyugatabbra húzódott; · a szlávok hatékony keleti földművelő kultúrája békés módon kezdett elterjedni, azt a germ ánok helyükön maradva elsajátították és a szlávot kezdték közvetítő nyelvként használni; · a rabszolgakereskedelmen keresztül: a középkor kezdetén gyakran a szlávok között fogtak rabszolgákat (számos nyugati nyelvben a rabszolga szó a szláv szóból szár mazik), de abban az időszakban szokás volt azokat felszabadítani, ezzel átadták nyelvüket. Az ószláv nyelv megnevezése a staroslovienčina, a népé, amely beszélte, a slovien. A középkori okiratok Felsőmagyarország szláv lakosságát Sclavus vagy Slavus néve n nevezik, míg a több szláv nemzetet konkrétan Bohemus, Polonus, Croatus stb. néven. Hogy éltek a vidéken szlávok (szlovákok) azzal először 1381. május 7én a zsolnai polgárok számára kiadott Privilegium pro Slavis tudósít. A tót főnév első előfordulása 1 121ra tehető, írásban 1405 körül jelent meg. A slovák szó - a szlovák történettudomány szerint - a 12. vagy 15. században bukkan fel először, a slovenský melléknév pedig 13. században. A Slovensko megnevezés 1685től datálható. Ezzel szemben magyar történ ettudomány a szlovák első írásos előfordulását 1821ben látja bizonyítottnak. A magyarban a tót eredetileg valamennyi őslakos szláv népet jelentett, csak a 19. század elejétől vált a szlovákok kizárólagos megnevezésévé. A Tótország akkori megnevezése a mai Szlavóniát takarja. A szlávok középeurópai jelenlétéről vannak más elméletek is. Egyesek szerint a szlávok őshazája itt volt. Ez az elképzelés már a 12. századi úgynevezett Nestor krónikában bukkan fel először. Nem szláv származású szakemberek azt is fe ltételezik, hogy a szlovákok akár a 15. századi cseh husziták utódai is lehetnek. Mint minden nemzeti történetírás esetében, a témát az azon nemzethez tartozó szakemberek ismerik a legjobban. Az is igaz, hogy a történetírás egyik feladata a nemzeti önazon osság erősítése. Ettől függetlenül egy tudományágról van szó, és mint ilyennek kizárólag a szakmaiságot szabad szem előtt tartania. vissza Még dolgoznak az új komáromi Dunahíd szerződés tervezetén Bumm.sk 2010. 04. 07 A magyar Közlekedési Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumban (KHEM) még dolgoznak a komáromi új Dunahíd nemzetközi szerződés tervezetén, amelyet várhatóan áprilisban megküldenek a szlovák társminisztériumnak - közölte a KHEM az MTI érdeklődésére.Táj ékoztatásuk szerint a dokumentumban az új komáromi Dunahíd helyszínének kijelölésére tesznek javaslatot, amelyről a szakértői egyeztetések májusban kezdődnek, a tárca további részleteket nem közölt. Március 4én a szlovákmagyar vegyes bizottság Pozsonyb an megállapodott arról, hogy az új híd a két Komárom nyugati részén fog megépülni, valamint döntés született arról, hogy a híd megépítéséről szóló nemzetközi
