Reggeli Sajtófigyelő, 2010. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-04-08
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 04.08 . 13 Mindezt még kiegészíti azzal, hogy Magyarország és a Fidesz esetében az érték ek és az érdekek összhangba hozása viszonylag egyszerű, mert azok lényegében egybeesnek. Adott a történelmi, földrajzi helyzetünk, adott, hogy a kulturális magyar nemzet nem kizárólag az állam területén él, következésképpen alapvető érdekünk az emberi, a k isebbségi, közösségi jogoknak a tiszteletben tartása. Ettől soha nem fogunk eltekinteni, s a Fidesz jelenlegi külpolitikai elképzeléseiben is középponti szerepet játszik. „Ezzel szoros összefüggésben a párt markáns, nagyon erőteljes Európa- és ezen belül K özépEurópapolitikát kíván folytatni.” Kiemelt szerepet kap ebben a szoros magyar – lengyel együttműködés, amire egészen kivételes, egyedülálló történelmi lehetőséget kapunk azzal, hogy 2011ben az első félévben Magyarország, míg ezt követően Lengyelorszá g tölti be a soros elnöki tisztséget az Európai Unióban. Olyan lehetőség ez nemcsak Magyarország és Lengyelország, hanem egész KözépEurópa számára, ami nem volt és hosszú ideig nem is lesz. Ezzel élnünk kell. Meg kell üzennünk a világnak, hogy KözépEuróp a létezik, Európán belül ez a legdinamikusabban fejlődő régió, amely új lendületet adhat az európai integrációs folyamatnak” – vázolja szélesebb összefüggésrendszerbe helyezve a Fidesz KözépEurópapolitikáját Martonyi. „S ha van egy markáns KözépEurópapolitikánk, akkor stabil, világos, kiszámítható kapcsolatrendszert tudunk majd kiépíteni valamennyi szomszédos országunkkal is” – fűzi tovább Martonyi, megjegyezve, hogy e téren az elmúlt években voltak negatív és pozitív fejlemények egyaránt. Mint fogalma z, ez mindig változó terület lesz, s számítani kell arra, hogy ezeknek a kapcsolatoknak a fejlődése nemcsak és sokszor döntően nem is mitőlünk függ, hanem sokkal inkább az adott országok belpolitikai helyzetének alakulásától. Példaként a politikus Szlováki át említi, mondván, mennyire más volt a helyzet a Dzurindakormány idején, mint akkor, amikor Slota pártja lett Ficóék koalíciós partnere. Martonyi János egyetért azzal a felvetéssel is, hogy a hatékony külpolitika folytatásának előfeltétele az elképzelé seket végrehajtani képes és végrehajtani akaró apparátus is. Mivel a Külügyminisztériumban is tömegével „betonoztak be” embereket, arra a kérdésre, hogy készüle akár konfliktusokat is fölvállalva vezetők, diplomaták elmozdítására, a külügyminiszterjelölt hangsúlyozta, „szervezetileg és személyileg meg kell újulnia a teljes magyar kormányzati apparátusnak, s a Külügyminisztériummal kapcsolatos szervezeti és személyi kérdések is ebbe a keretbe illeszkednek majd”. vissza Szerb mosolyoffenzíva Vajdaságma.info 2010. április 7. [19:56] Szerbia látványos gesztusokkal igyekszik javítani a szomszédaihoz fűződő viszonyt - mutatott rá elemzésében a The Economist. A brit hírmagazin szerint a belgrádi parlamentben évek óta nem volt példa olyan keserű pillanatra, mint március utolsó napján. A té t annak a határozatnak a sorsa volt, amely elítéli az 1995 júliusában Srebrenicában elkövetett vérengzést. (Boszniai szerb katonák több ezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le az elvileg ENSZvédelem alatt álló keletboszniai városban.) A határozatot vé gül a lehető legszűkebb többséggel fogadta el a Ház (250 képviselő közül 127 szavazott igennel), az ellenzék nacionalista és radikális pártjai elutasították. Majd a jövő fogja eldönteni, mekkora politikai árat kell fizetnie ezért a lépésért Boris Tadic eln öknek és a Nyugatbarát kormánynak. A határozat egyben megmutatta a Szerbián belüli megosztottságot. Egyes képviselők csak azért támogatták az elfogadását, mert ígéretet kaptak arra, hogy később a parlament elé kerül egy olyan határozati javaslat is, amely megbélyegzi a 90es évek balkáni háborúiban a szerbek ellen elkövetett bűntetteket. Mások azért nem szavazták meg, mert úgy vélték, a szöveg túl enyhe megfogalmazású: nem szerepel benne a népirtás kifejezés. Az ominózus határozat nem vállalja a szerbek fe lelősségét a gyilkosságokért. Ehelyett a hágai Nemzetközi Bíróság 2007ben kelt döntését teszi magáévá; eszerint a szerb hatóságok, noha nem bűnösök a srebrenicai vérengzésben, felléphettek volna annak megakadályozása érdekében. Öt évvel ezelőtt Tadić elnö k elutazott Srebrenicába, hogy fejet hajtson az áldozatok emléke előtt. Megfigyelők abban bíztak, hogy ez a vizit új szakaszt nyit szerbek és bosnyákok viszonyában. Bosznia azonban etnikailag ma is megosztott, Szarajevó és Belgrád kapcsolatai pedig továbbr a is feszültek. Az utóbbi hetekben mindazonáltal voltak arra utaló jelek, hogy enyhül a viszony a délszláv térség államai között.
