Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-31
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.31 . 23 konkrét projektumokra összpontosít majd. Ezek között a projektumok között említette az áruszállít ást, az energetikai együttműködést, a környezetvédelmet és a Dunastratégia megvalósítását. Vuk Jeremić köszönetét fejezte ki Balázs Péter külügyminiszternek, hogy a tegnapi mellett számos más többoldalú találkozót kezdeményezett az elmúlt időszakban, aho l a nyugatbalkáni régió államainak együttműködéséről eshetett szó. „Az államközi és regionális együttműködésben Magyarország vezető szerepet tölt be. Budapest az utóbbi években soha nem volt ennyire aktív külpolitikai téren, mint az elmúlt néhány hónap so rán, s ennek már konkrét eredményei is mutatkoznak” – emelte ki a szerb külügyminiszter. Vuk Jeremić reményét fejezte ki, hogy a Dunastratégia olyan lehetőségeket teremt, amelyek hatékony kihasználása Szerbia számára is nyújt esélyt. „Politikai szempontbó l igen jelentős, hogy a regionális együttműködés nagyon jó, a térség országai megértően viszonyulnak egymáshoz, s elsősorban az uniós integrációs folyamatok azok, amelyekben tudunk közösen dolgozni. Szerbia számára az uniós csatlakozás központi prioritást jelent, mindent megteszünk e folyamat felgyorsítása érdekében a magunk és a szomszédos országok szempontjából egyaránt” – szögezte le a szerb külügyminiszter. A szerb és a horvát külügyminisztert tegnap fogadta Sólyom László köztársasági elnök is. A megbe szélésen rögzítették, hogy a magyar, a szerb és a horvát államfő találkozójára április 16án Pécsett kerül sor. Ezen az államfői találkozón Magyarország korábbi kezdeményezései nyomán a három ország együttműködésének konkrét kérdéseit fogják megvitatni. vissza Tenni kell a változásokért – A kilencvenes évek történéseiért a bűnösség egyéni, a felelősség azonban kollektív Magyar Szó Halász Gyula 2010. március 30., kedd A kilencvenes évek háborús időszaka a társadalom mind en területét áthatotta, az erkölcsi leépülés korszakával azonban a mai napig nem néztünk szembe, legalábbis nem nyilvánosan. A belgrádi Emberi Jogi Központ kerekasztalbeszélgetéseket folytat az említett témáról, hogy aktualizálja ezt a problémakört. A vit afórum egyik résztvevőjével, Dejan Ilić tranzíciós szakértővel beszélgettünk az adott témáról. Milyen módon kellene szembesíteni az embereket Szerbiában a kilencvenes években elkövetett bűncselekményekkel? – Azt hiszem, hogy másfajta hozzáállásra van sz ükség. Nem helyes, ha azt mondjuk, hogy ez és ez a személy ezt és ezt követte el. Az ilyenfajta egymásra mutogatás annyira elterjedt társadalmunkban, és odáig fajult, hogy ha valakiről valamit állítunk, akkor automatikusan áldozati bárányok lesznek belőlük . Ezzel viszont nem oldódik meg a probléma. Azok a módszerek, amelyeket a kilencvenes években használtak, ma még mindig teljesen elfogadottak, és csak egy szisztematikus hozzáállással lehet ezeken változtatni. Azok, akik kétségkívül bűnösek, és bizonyított an részt vállaltak a '90es évek gyűlöletszításában, felelniük kell tetteikért. Ehhez azonban társadalmi konszenzusra lenne szükség. – Természetesen, és ez jelenti pillanatnyilag a legnagyobb gondot a tranzíciós folyamatban. Szerbiában a 2000 utáni idős zakot a társadalmi konszenzushoz vezető út keresése fémjelzi, és a mai napig bizonytalan, létrejöne ez az egyetértés. Előfordulhat, hogy a társadalom úgy dönt, hogy a kilencvenes években minden a legnagyobb rendben volt, a háborúkért mások voltak a hibása k. A másik választás az lenne, hogy az, ami történt rossz volt, és teljesen meg kell változnunk, hogy ne történhessenek meg újra azok a borzadalmak. Jelen pillanatban mindkét választási lehetőség az asztalon van. Ezekről a témákról most nyíltan beszélgetün k, itt nem lehet jogi megoldásokat alkalmazni. Ez politikai döntés kell, hogy legyen. A politikai döntések nyilvános viták során kifejtett érvek alapján születnek meg. Senki sem garantálhatja azt, hogy a viták végkifejlete jó lesz. Látjae azt az erőt a társadalomban, amely pozitív irányba billentheti a mérleg nyelvét?
