Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-26
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.26 . 40 igénybe az alapellátást, továbbá hogy jobban ellenőrizhetővé válik az egészségügyi rendszerben a tén ylegesen nyújtott vagy csak (jogtalanul) elszámolt orvosi ellátás. Azt is remélik, hogy a páciensek is „felelősebbek” lesznek, tehát csak azok és csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor erre szükség van. A hozzájárulás tervezett mértéke az egyes szolgáltatás okért: háziorvosi ellátás munkaidőben 5 lej, otthoni vizit 15 lej; szakorvosi vizsgálat 10 lej, rendelési időn túl 20 lej; otthoni mentős vizsgálat 20 lej; rehabilitációs kezelések (gyógytorna, masszázs stb.) 50 lej kúránként, évente 2 kezeléssorozatot vév e alapul; egynapos kórházi ellátás 10 lej, hosszabb beutalás 50 lej; laborvizsgálatok 1 lej vizsgálatonként; röntgenvizsgálat 5 lej; CT 25 lej, kontrasztanyaggal 50 lej; mágneses magrezonancia (RMN) 100 lej, kontrasztanyaggal 200 lej; angiográfia 150 lej; szcintigráfia 100 lej. A fizetés alól mentesülnek az országos egészségügyi programokban (sugár- és kemoterápia, dialízis stb.) részt vevő betegek, valamint díjmentes marad a sürgősségi, baleseti sebészeti ellátás, a krízisesetek (vese- vagy eperoham stb.) ellátása és például a szülés is. Egy beteg évente legtöbb 600 lejt fizet, ezen az összegen felül mentesül a hozzájárulás befizetése alól. Több mint 700 millió lej többletbevételre számít az államkassza a hozzájárulás bevezetéséből. A cédulákból befolyó ös szeg azé, aki az ellátást biztosította: a háziorvosé, illetve a kórházé. A tervezet szerint a páciens a pénzéért a kért szolgáltatás díjának megfelelő értékű értékjegyet kap, amit aztán meg kell őriznie, hogy alkalomadtán igazolnia tudja, már elköltötte az éves 600 lejes „keretét”, s a további egészségügyi ellátásra ingyen jogosult. Az értékjegynek az orvosnál maradó részére rákerül a páciens személyi száma és aláírása. A minisztériumi közlemény szerint az úgynevezett „vizitdíj” életbe léptetése azok közé a feltételek közé tartozik, amelyeket Románia kormánya tavaly vállalt a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal kötött hitelszerződésben. A bevezetéséhez törvénymódosítás szükséges, a szaktárca már eljuttatta a javaslat szövegét a két ház szakbizottságai hoz. Ha a törvényhozás jóváhagyja, az intézkedés július elsejétől életbe léphet. Az ugyancsak Emil Boc által vezetett korábbi, demokrata – szociáldemokrata kormány tavaly júliusban határozott először a vizitdíj bevezetéséről, ám akkor a hatalmas felzúdulás m iatt végül lemondott erről. A mostani kormányban a demokrata – liberálisok a partnerre, az RMDSZre bízták a súlyos gondokkal küszködő egészségügyi minisztériumot, így tárcavezetőként Cseke Attila volt Bihar megyei szenátorra hárult a hálátlan feladat, hogy lenyomja a lakosság torkán a békát. Tavaly, még ellenzékben a magyar érdekvédelmi szövetség megyei szervezete aláírásgyűjtést szervezett a vizitdíj bevezetése ellen. Cseke szenátor 2009ben a parlament őszi ülésszakának kezdetén többek között éppen a vizit díj bevezetésének terve miatt interpellálta Ioan Bazac akkori tárcavezetőt, választ várva arra a kérdésre, hogy akkor mi értelme fizetni a jövedelem után számított egészségbiztosítási járulékot. Most a Boc vezette koalíciós partner elvárja, hogy az RMDSZ a z intézkedés mellett érveljen. Földes Béla, a tavalyi tiltakozó akció fő szervezője érdeklődésünkre kijelentette: „A vizitdíj bevezetésének nincsenek meg a korrekt alkalmazáshoz szükséges feltételei. A most javasolt pótlólagos fizetés más fogalom, annak a vizitdíj csak esetleg egy része”. A múlt évben is azt kérték – magyarázta – , hogy az egészségbiztosítási pénztár kössön egyéni szerződéseket minden biztosítottal, és a szerződésben tüntessék fel, milyen ellátásra jogosultak. „Ez az első feltétel, és nem ha lasztható” – nyilatkozta Földes doktor. vissza Máté Zsófia vissza
