Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.03 . 17 Az ülésen többek k özött a költségvetésről is szavazott a testület, amelyet Thamó utólag aránytalannak és diszkriminatívnak ítél. Kifejtette, politikai alapú diszkriminációt lát az elosztás mögött, és kijelentését példákkal is illusztrálta. Mint mondta, miközben Tusnádfürdő, ahol MPPs a polgármester, mindössze 65 ezer lejben részesült, addig az RMDSZes polgármester által vezetett Tusnádfalu 332 ezer lejt kapott. Hasonló a helyzet Udvarhelyszéken is, ahol a polgári vezetésű Farkaslakának 100 ezer, míg az RMDSZes elöljáróság ú Máréfalvának 391 ezer lejt utalt ki a megyei tanács. „Egyedüli megye vagyunk, ahol pályázni kell a támogatásra, így a polgármester hozzáállásán és szakmai tudásán múlott, hogy mennyire jó pályázatot adott le, és ezáltal mennyi pénzhez jutott. A pályázat i űrlap kitöltésében minden polgármester segítséget kérhetett szakembereinktől” – reagált a vádakra a Krónika megkeresésére Borboly Csaba megyei tanácselnök. Mint mondta, a pályázatokat a megyei tanács szakemberei bírálták el. Borboly szerint RMDSZes ve zetésű települések is vannak, amelyek kevés pénzhez jutottak, tehát ez is bizonyítja, hogy nem történt politikai diszkrimináció. A rendkívüli tanácsülés utolsó pillanatban történő összehívását illetően kijelentette, a szabályzat alapján hívták össze a test ületet, amelyen az MPPfrakció is ott lehetett volna, ha nem tartja fontosabbnak a saját pártjának az ülését. Thamó Csaba azt is kifogásolta, hogy a tanácsülésen Csillag Péter MPPs tanácsosjelölt mandátumigazolásáról is szó esett, amit szerinte szándék osan késleltet az önkormányzat vezetősége. Mint mondta, ezt tavaly július óta nem tűzték napirendre, és emiatt bírósági ügy lett belőle. „A rendkívüli ülésen ez is szerepelt napirenden, de ha az MPPsek nem jöttek el megszavazni a párttársuk mandátumát, én nem emelhetem fel a kollégáim kezét” – jelentette ki Borboly. Hozzátette, a lakosság érdekében jobban örülne, ha a cirkuszolás helyett az MPP az együttműködésre összpontosítana. vissza Szerző(k): Csáki Emese Bánátból vissza Bácskába – A magyarkanizsai önkormányzat kezdeményezi a közigazgatási körzetekről és a statisztikai területi egységek nevezéki rendszeréről szóló kormányrendelet módosítását Magyar Szó Misko lci Magdolna 2010. március 3., szerda A magyarkanizsai községi tanács javaslatára a képviselőtestület újfent kezdeményezte a közigazgatási körzetekről és a statisztikai területi egységek nevezéki rendszeréről szóló kormányrendelet módosítását, vagyis ké rte, hogy Magyarkanizsa község az északbácskai körzetbe nyerjen besorolást. A magyarkanizsai képviselők már 2008 novemberében ilyen kérelemmel fordultak a szerb kormányhoz, arra hivatkozva, hogy a közigazgatási körzetekről szóló jelenlegi kormányrendele t nem vette figyelembe a község földrajzi fekvését, a több évszázada fennálló oktatási, művelődési, egészségügyi, igazságügyi és gazdasági kapcsolatokat. Nyilas Mihály polgármester elmondta, hogy mivel az akkori kezdeményezés válasz nélkül maradt, ezért a képviselőtestület ismét benyújtja kérelmét. Ennek indokoltságát szerinte az is bizonyítja, hogy a község és az északbácskai körzet kapcsolatát néhány, a közelmúltban hozott köztársasági jogszabály is megerősítette, például a bíróságok és ügyészségek szé khelyéről és területéről, valamint a gazdasági kamarákról szóló törvény módosítása. Az előbbi jogszabály úgy rendelkezik, hogy Magyarkanizsa község a Szabadkai Gazdasági Bíróság, illetve a Szabadkai Alapfokú és Felsőbíróság területéhez tartozik. A gazdaság i kamarákról szóló pedig meghatározza, hogy a szabadkai székhelyű Körzeti Gazdasági Kamara Ada, Kishegyes, Magyarkanizsa, Szabadka, Topolya és Zenta község területét fedi le. A kezdeményezés indoklása szerint Ada, Magyarkanizsa és Zenta község Szabadka, K ishegyes és Topolya községgel együtt egységes gazdasági térséget alkot, ugyanakkor Magyarkanizsa községnek jó az infrastrukturális kapcsolata Szabadkával, valamint az északbácskai körzet településeivel. A községben lévő horgosi határátkelőnek és a Belgrád – Horgos közötti autóút első szakaszának rendkívül nagy a jelentősége a Duna – Körös – Maros – Tisza eurorégión belül várható és tervezett együttműködés szempontjából.
