Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.03 . 13 említettem, elsőként lépett fel nyílt kritikával a szlovák nyelvtörvény ellen. Európa most először állt ki egyértelműen amellett, hogy önök ninc senek egyedül. Úgy is mondhatnám: nemcsak Magyarország deklarációja, hogy önökkel vagyunk, hanem ezt így látja, és magától értetődőnek tekinti Európa is. Szlovákiában azzal érvelnek, hogy Vollebaek szerint a végrehajtási útmutatóval a nyelvtörvény egy tel jesen normális, Európakonform jogszabály lehet... – Ő is tudja, hogy az ideális a nyelvtörvény visszavonása lenne, de nem lát erre hajlandóságot a szlovák félnél. José Maria de Puig viszont azt mondta, hogy nem, ez nem lesz jó, hanem csakis a nyelvtörvény szövegének a megváltoztatásával érhető el eredmény, és személyesen is mindent megtesz ezért. Jerzy Buzek úgy véli, esélyt kell adni a Szlovákián belüli megoldásnak, az MKP és a szlovák kormány megegyezésének. De ha ez nem hoz eredményt, akkor meg kell néz ni, hogy mit tehetünk együtt. Elindult tehát egy európai vita, melyben gyakran felemlegetik azt is, ami Fehéroroszországban a lengyel kisebbséggel történik. Ezzel is párhuzamba hozható a szlovák nyelvtörvény? – A fehéroroszországi események lényege ugyana z, mint a szlovákiai eseményeké . Ott letartóztatják azt, aki a kisebbség ügyében fellép, itt pénzbüntetéssel sújtják, aki nem megfelelő helyen a kisebbség nyelvén szól. Az európai vitának nem az a lényege – mint amit egyesek bele akarnak magyarázni – hogy ki magyar és ki szlovák, vagy k i fehérorosz és ki lengyel, hanem, hogy az európai értékrend szerint államnak vannak állampolgárai, vagy az állampolgároknak van állama?! Mi éppen azért ellenezzük, ami a nyelvtörvény ügyében történik, mert úgy látjuk: az európai szellemiség szerint csak a z a megközelítés elfogadható, hogy az állampolgároknak van állama, és nem fordítva. Jó, hogy ez a vita megkezdődött, mert ezt a kérdést tisztázni kell, s ez a vita igen nagy esélyt hordoz magában, hogy a javunkra dől el. S ha nincs nyelvtörvény, amely feke tefehéren kiélezi a helyzetet, akkor ez az európai vita még váratna magára. Térjünk vissza még a Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fórumára. Ön szerint valóban az a szlovák kormány gondja a KMKFfel, hogy a szlovákiai magyar képviselők egy „másik parlame ntben” is jelen vannak? – Ez csak a felszín, ha csak erről lenne szó, valószínűleg nem csináltak volna ebből ilyen nagy ügyet. Sokkal inkább arról van szó, hogy látják, Magyarország a KMKF révén a „belügyekbe történő beavatkozás”, vagy „kioktatás” igénye, szándéka nélkül egy nagyon erős magyar szolidaritást jelenít meg, amelyben teljes a belső konszenzusa a magyarságnak. Magyarország választások előtt áll. Hozhat ez törést a KMKF működésében, és milyen közéleti szerepkörben szeretne ön megjelenni? – Úgy h iszem, a KMKF folytonossága biztosított. Ezt illetően még Magyarországon is konszenzus van. A baloldal kormányzása idején alakult, de ez nem pártügy. Orbán Viktor Fideszelnök is úgy véli, és ennek a Magyar Koalíció Pártja legutóbbi közgyűlésén is hangot a dott, hogy a KMKFre szükség van. Én a jövőben is – ha erre lehetőségem adódik – elsősorban nemzetpolitikával szeretnék foglalkozni. vissza Oriskó Norbert Muszájhazafiság: megszavazta a parlament a nemzetiek törvényét Felvidék.ma 2010.03.02. Több hónapos huzavona után a koalíciós többség megszavazta a parlamentben Ján Slota és Rafael Rafaj hazafitörvényét. Gyakorlatilag már délelőtt eldőlt, hogy a februárról elhalasztott szavazáson sikerre viszik elképzelésüket a nemzetiek, hiszen Pavol Paška házelnök – aki a koalíciós tanácson a Smert képviselte – jelezte: pártfrakciójuk ilyen utasítást fog kapni. Nos, a smeres honatyák és – anyák zöme tartotta magát az utasításhoz, csupán egy honleányuk tartózkodott, Pavol Paška pedig – nem meglepő módon – véletlenül nem szavazott, holott ő vezette az ülést… Nos, ha a köztársasági elnökünk is aláírja a nemzetiek műalkotását, április elsejétől életbe lépnek a hazafiság formális, külső ódiumai. Minden tanítási hét himnusszal kezdőd ik majd az iskolában, himnusszal indul a kormány és a parlament ülése, himnuszt követően kezdik munkájukat a helyi és megyei önkormányzatok, himusszal veszi kezdetét minden tömegrendezvény, a himnusz hangjait követően fúj majd sípjába a bíró nem csupán a S lovanSpartak rangadón, hanem Alsómocsoládon is, ahol a helyi öregfiúk és szomszédos falu amatőr focistái vetélkednek búcsúvasárnap délután… A közrádió és köztévé is naponta eljátssza majd a „Zeng az ég a Tátrán”t éjfél és nulla óra 30 perc között, hogy á lmában is tanulja az ország lakója.
