Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-02
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.02 . 25 „Ha meg is alakul az új párt, a házszabály értelmében ezek a képviselők továbbra is függetlenként lesznek nyilvántartva, a törvényhozásban ugyanis csak azok a politikai alakulatok számítanak pártnak, amelyek a parlamenti választásokon jutnak be a törvényhozásba. Elméletileg lehetséges volna a házszabály módosítása, de ez senkinek sem hiányzik, még a PDLnek sem. A demokrataliberálisoknak az az érdeke, hogy ezekkel a független képviselőkkel é s szenátorokkal ne pártként egyezkedjenek, hanem egyenként szívódjanak fel a PDLbe”, vélekedett Márton Árpád, utalva arra: ilyen formán Bocék sokkal könnyebben tudják kezelni őket. Az RMDSZes képviselő szerint az elmúlt évek azt bizonyítják: az esetek többségében az új pártok nem boldogulnak magukra, kevés az esélyük arra, hogy önállóan érjék el a parlamenti bejutási küszöböt, elég csak a Meleşcanuféle Romániáért Szövetségre (ApR), a Vosganian féle Jobboldali Erők Szövetségére (UFD), vgy épp Cozmin Guş ă Nemzeti Kezdeményezés Pártjára (PIN) gondolni. vissza Szemléletváltásra van szükség Szabadság 2010. március 02. Olvasta 94 felhasználó. Az RMDSZ a hazai magyarság létfontosságú politikai célkitűzéseiért – önálló isk olahálózat, egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása, korlátozásmentes nyelvhasználat, arányos képviselet, kulturális és területi autonómia stb. – immár két évtizede kemény küzdelmet folytat nyilvánvaló, cáfolhatatlan eredményeket érve el. E küzdelem jelentős mértékben felemésztette szervezetünk erejét, s a gazdasági növekedés éveiben a magyarság szociális kérdései háttérbe szorultak. A 2008 végén kirobbant világgazdasági válság alapvetően változtatta meg a helyzetet. A kisjövedelműek, nyugdíjasok, m ukavállalók, falusi gazdák helyzete válságosra fordult s jelentős hányaduk a puszta létéért küzd. Gondoljuk el: hogyan lehet 350től 800 lejig terjedő nyugdíjból megélni! Közzétett hivatalos adatok szerint a nyugdíjasok több mint fele tartozik ebbe a kateg óriába. A munkahelyek számának drasztikus csökkenése, a rekord nagyságú munkanélküliség immár a közepes jövedelmű munkavállalók jelentős hányadát is a létminimum szintjére kényszeríti. S legalább ennyire aggasztó, hogy a magas jövedelműek, valamint a váll alkozók (jól működő érdekvédelmi rendszereik segítségével), gondolkodás nélkül áldozzák fel saját veszteségeik korlátozása érdekében, a gazdasági érvényesülés oltárán, a lakosság 80 százalékát kitevő kisjövedelműek, nyugdíjasok, munkavállalók, falusi kisga zdák érdekeit és ezzel a gazdasági válság nagy veszteseivé teszi őket. Egyetértünk azzal, hogy a gazdasági válság okozta veszteségeket a lakosság egészének viselnie kell, de csakis jövedelmük tűrőképességének arányában. Ennek az elvnek az érvényesítését a z RMDSZnek, vállalt érdekvédelmi feladatainak szellemében, tevékenysége kiemelt céljává kell tennie. Méltányos megoldásokat kell találni arra, hogy a tagság és a lakosság 80 százalékát képező kisjövedelmű emberek és a munkavállalók érdekeit a társadalmi i gazságosság és szolidaritás alapján egyeztessük. Kell beszélnünk a nők helyzetéről a készülődő nyugdíjtörvény tükrében. Az az elképzelés, ami a 65 éves nyugdíjkorhatárt illeti, az úgymond „egyenlőség elve” alapján, egyszerűen értelmetlen akkor, amikor a n ők társadalmi megterhelése Romániában távolról sem azonos a gazdaságilag fejlett országbeliekével. A bölcsődék hiánya, a családon belüli munkamegosztás megkövesedett formája, a rossz munkahelyi körülmények mind olyan tényezők, amelyeket figyelembe kell ven ni a törvényalkotáskor és elfogadáskor. A szociális kérdések kiemelt kezelése a jelen körülmények között, legalábbis olyan fontos kihívást jelent, mint a kisebbségi jogokért folytatott küzdelem. A kormányzásban való részvétel részben csökkenti ugyan szerv ezetünk mozgásszabadságát, de a szociális kérdések megoldásában tanúsítandó hangsúlyos hozzáállás, szerepvállalás legalább ugyanakkora elismerést eredményezhet, mint a kisebbségi kérdések kezelése. Egy dolog biztos, az RMDSZ nem engedheti meg magának, hog y most a szociális kérdéseket a szőnyeg alá seperje. Leghűségesebb és legnagyobb számú választói tábora érdekeinek föl nem vállalása tömegbázisának elvesztését és ezáltal pedig a szövetség létét sodorhatja veszélybe. Újra kell gondolni a prioritásokat, a s zövetség elitje és a tagság közötti viszonyt. Kétségtelen, hogy az immár jelentős számú és szakmailag jól képzett elit
