Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-18
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.18 . 17 Azt gondolom, hogy mielőtt hangzatosnak t űnő szavazatok meghozatala mellett döntünk, fontos betekinteni a hétköznapok valóságába, ahol nem az a legnagyobb vágya a kisebbségnek, hogy hivatalos lesze anyanyelve vagy sem. Természetesen meg kell tanulni élni az anyanyelvi jogainkkal, mert ha nem tes szük meg azt, félő, hogy azok elsorvadnak, viszont ezt sajnos nem lehet szavazással megejteni. Ehhez folytonos és következetes munkára van szükség, nem kis mértékben egy jól kidolgozott stratégiára, amely figyelembe veszi a többségkisebbség jelenlegi „vi szonyát” és azt igyekszik jó irányba terelni. Az anyanyelvi jogaink jelenleg is élnek, igaz papíron, lehet nem jók és nem reálisak, és nem épültek az esélyegyenlőség elvére, de nem is használjuk őket, még meg sem próbáljuk érvényesíteni azokat a saját cse lekedeteinket keresztül. Tudatosítani kellene a magyar közösségben, hogy kisebbségként vannak anyanyelvhasználati jogai és ezzel napi szinten próbáljon meg élni, ha atrocitás éri jogainak érvényesítése közben merjen fellépni. Első lépésként azt kellene te nnünk, hogy megtanulunk élni elsősorban a már létező jogainkkal, ugyanakkor ez tudatosíthatja többségi társadalom tagjaiban is, hogy vagyunk, létezünk, és nem teszünk mást, mint hogy jogainkkal élünk. Minden más üres szópuffogtatás és provokáció, amely has onló állapotokhoz vezet, amelyben esélyünk sincs megvédeni állásainkat, legfeljebb megalázva visszahúzódhatunk „csigaházainkba”, vagy valamilyen terrorszervezetté alakulva közmegvetés tárgyává válunk, ami szintén nem segíti „közös dolgaink” rendezését. Ah hoz, hogy valóban élhessünk anyanyelvi jogainkkal, talán érdemes egy kicsit megfontolni lépéseinket és mérlegelni azokat, mert nem kizárt, hogy már valamelyik fiókban ott hever a r omán nyelvtörvény is, amely arra vár, hogy megérkezzen a megfelelő pillanat és nem lesz nehéz megszavazni azt. Addig talán el kell kezdeni kétnyelvű formanyomtatványokat, használni mindennapos ügyintézéseink során, ezek már léteznek régóta, de valahogy ke vesen használják őket, és az adóbevallásunkat készítsük el magyar nyelven, hiszen erre lehetőségünk van tavalyi év óta. Ha időközben kiderül, hogy az anyanyelvi jogérvényesítés során egyik vagy másik törvény nem igazságos ránk nézve, akkor lehet törvénym ódosítást javasolni, csak kérem, ne kezdjük a cserepek megvásárlásával, mert az alapot még nem öntöttük ki. Munkájukhoz sok sikert és megfontoltságot kívánok, Szigeti Enikő, Ügyvezető Igazgató Civil Elkötelezettség Mozgalom v issza Több vagy kevesebb hatalmat Băsescunak? Erdélyma [ 2010. március 18., 08:30 ] [44] Erős kezű államfői hatalom gyengülő parlamenti hatáskörökkel, vagy inkább csak jelképesnek tekintett elnök erős parlamenttel? – e két végletesen ellentétes ál láspont között a romániai politikai pártérdekek sokszínű változatai léteznek ezekben a napokban az ország alkotmányának jövendő módosításáról szóló vitákban. Traian Băsescu államfő a hét elején konzultált erről a parlamenti pártok vezető képviselőivel. A politikai elit most már politikai „kényszerpályára" került, mivel decemberben népszavazás erősítette meg Băsescu elképzelését az egykamarás parlament bevezetéséről és a honatyák létszámának csökkentéséről. Băsescu még szeptember végén állt elő azzal az öt lettel, hogy az elnökválasztások első fordulójának napján, november 22én rendezzenek népszavazást erről a kérdésről. Eszerint a jelenleg kétkamarás, 334 képviselőből és 137 szenátorból (összesen 471 főből) álló törvényhozó testület helyett egykamarás, leg feljebb 300 honatyát magában foglaló parlamentre lenne szükség. Úgy véli, ezzel jelentősen lehetne csökkenteni az állami kiadásokat, előre lehetne lépni a régóta ígért államreform útján. Indokai között említette azt is, hogy csökkenne a korrupció
