Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-11
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.11 . 23 A leleplezés hitele Krónika 2010. március 10. Sé rtődött hangvételű, személyeskedő üzengetésbe torkollt az a Tőkés László európai parlamenti képviselő által útjára indított kezdeményezés, amelynek keretében a volt református püspök időről időre újabb, az egykori kommunista titkosrendőrség besúgóinak és t artótisztjeinek nevét tartalmazó listákat tesz közzé. Ennek nyomán elterelődni látszik a figyelem a lényegről, nevezetesen arról, hogy a rendszerváltás után húsz évvel még mindig alig tudunk valamit arról, hogy ki járult hozzá lelkesen és önszántából, ese tleg zsarolás hatására a kommunista rémuralom fenntartásához. Ehelyett az érintettek részéről csak úgy záporoznak a durva minősítésektől hemzsegő replikák, amelyekben sokkal több szó esik Tőkés vélt vagy valós káros szenvedélyeiről és esetleges egyéb probl émáiról, mint a listákon megnevezett illetékesek rendszerváltás előtti szerepéről. Persze ezért elsősorban nem Tőkést terheli a felelősség, hanem az 1989 előtti rezsim azon működtetőit és haszonélvezőit, akik a rendszerváltást követően átmentették hatalmuk at, és elegendő befolyásuk volt ahhoz, hogy elérjék a rájuk nézve kompromittáló információk további titkosítását, elhallgatását. Káros tevékenységükkel nem csupán saját irhájukat sikerült megmenteniük, de azt is megakadályozták, hogy a román és a romániai magyar társadalom végre szembenézzen saját múltjával, a bűnösök szankcionálásával végre feldolgozhassa saját közelmúltját, és véget vethessen annak az időszaknak, amelyben egykori barátok, kollégák között a tisztázatlan múltbeli tettek miatt továbbra is ot t lappang a gyanú és a bizalmatlanság. Ugyanakkor nem mindegy, hogyan zajlik a leleplezés. Minden egyes bejelentést alapos, minden részletre kiterjedő dokumentálódásnak kell megelőznie, hiszen az ártatlanság vélelme erre a helyzetre is érvényes: nem a meg vádolt személynek kell bűntelenségét bizonyítania, hanem a vádlónak vádjai igaz voltát. Ha azonban ehelyett a leleplezés kezdeményezője elejtett megjegyzésekkel, igazolatlan vádaskodásokkal áll elő, az könnyen ellene fordulhat. Ha a leleplezési folyamatra akárcsak a legkisebb árnyéka is vetül annak a gyanúnak, hogy a listák közzétételét, egyes személyek kiemelt említését személyes ellenszenv indokolja, ráadásul egyes vádakat nem támaszt alá szilárd bizonyíték, az az egész átvilágítási folyamatot hiteltelenn é teheti. vissza Szerző(k): Balogh Levente A nemzeti tanácsok „köztes intézmények” – Čedomir Čupić: ha a nemzeti tanácsok tagjai bármilyen juttatást kapnak az állami költségvetésből, akkor nekik is át kellene adniuk vagyonbevallásukat Magyar Szó Pesevszki Evelyn 2010. március 11., csütörtök A korrupcióellenes ügynökségről szóló törvény értelmében a szerbiai köztisztségviselőknek február 1jéig át kellett adniuk v agyonbevallásukat. A funkcionáriusoknak nemcsak saját ingatlanjaik és ingóságaik listáját kellett elküldeniük a korrupcióellenes ügynökségnek, hanem házastársuk, élettársuk és kiskorú gyermekük vagyonának lajstromát is. Lapunk utánajárása nyomán kiderült, hogy a nemzeti tanácsok tagjaira nem vonatkozik a szóban forgó rendelkezés, mivel – mint azt Čedomir Čupić, a korrupcióellenes ügynökség bizottságának elnöke kifejtette – a nemzeti tanácsok tagjai a törvény értelmében nem számítanak tisztségviselőnek.
