Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-11
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.11 . 19 Elképzelhető azonban eg y olyan magyarázat is, mely szerint a budapesti Miniszterelnöki Hivatalban rájöttek: a nemzeti jelentőségű intézmények körének kialakítása révén elérhetik, hogy a kormánypozícióból való távozásuk után is fennmaradhassanak az általuk támogatott határon túli politikai szervezetek intézményei. Talán valaki úgy gondolta, hogy amennyiben egy intézményt nemzeti jelentőségűnek kiáltanak ki, s ezt a tényt rögzítik a köztudatban, attól nehezebb lesz majd megvonnia vagy a méltányos szintre csökkentenie az állami támo gatást a Fideszkormánynak. Ha így nézzük a kérdést, mindjárt érthetővé válik, miért említette Gémesi Ferenc a már említett beregszászi sajtótájékoztatón a nemzeti jelentőségű intézmények között például a Kárpátaljai Magyar Oktatásért Tanácsot (KAMOT), ame lyet az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) a KMPSZ ellenében hozott létre (miközben a KMPSZről "természetesen" nemes egyszerűséggel megfeledkezik e vonatkozásban), s miért szerepel ugyanezen a listán a "técsői iskola", amely ukrán állami intézmén y. Túl ennek a lehetséges szocialistaszabaddemokrata koncepciónak a politikai vonatkozásain, látnunk kell az esetleges szakmai károkat is. Óriási aránytévesztés például, hogy a magyar kisebbségügy jelenlegi irányítói támogatás tekintetében gyakorlatilag egyenrangú intézményként kezelik a több mint ezer hallgatót oktató Rákóczifőiskolát és a jobbára még csak elképzelt Jánosi Mesterképző Szakiskolát, bár kétségtelen, tegyük hozzá gyorsan, hogy megfelelő mennyiségű rendelkezésre álló pénz esetén a szakisko lára is nagy szükségünk volna. Ám volt már módunk megtapasztalni, hogy Budapesten néha egészen furcsán látják az arányokat. Jó példa erre az a 2007es eset, amikor a nemzetközi hírű Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház mindössze 3,2 millió for intos támogatása mellett 1 millió forinttal támogatta a Szülőföld Alap az ugyancsak beregszászi Club9et, azaz Volodimir Balackij, alias Pitkin "egyszemélyes színházát". Horváth Sándor, a Szülőföld Alap UMDSZes szakmai kollégiumi tagja akkor azzal indoko lta a támogatást, hogy Pitkin művész úr többet "tájolt" Kárpátalján, mint az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház. Igaz, azt elfelejtette megemlíteni, hogy azoknak a korábbi tájolásoknak egy jelentős része az UMDSZ választások előtti kampányrendezvényeihez, falunapokhoz kapcsolódott. Ettől persze akár még Pitkinből is lehet nemzeti jelentőségű intézmény... vissza Kormánypénzt várnak a székely fürdőhelyek korszerűsítésére Krónika 2010. március 11. Több székelyföldi település hagyományos fürdőtelepének felújítási, korszerűsítési terve került a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium beruházási listájára. A Hargita megyei önkormányzat által fejlesztésekre és javításokra igényelt összeg meghaladja az 1,3 millió lejt. Ebből az összegből borszéki, tusnádfalui, csíkszenttamási, gyergyócsomafalvi, lázárfalvi, csíkkozmási, csíkrákosi, madéfalvi, csíkszépvízi, csíkszentkirályi és csíkszentimrei hagyományos fürdőhelyek korszerűsítését tervezik. Borboly Csaba tanácselnök, akár csak az érintett települések elöljárói, a székelyföldi turizmus fellendülését várja a projekttől. „Elég sokat hangoztattuk már, hogy a turizmus fellendülése húzza ki a Székelyföldet a csávából, azonban ennek érdekében tenni is kell” - szögezte le Márton László Szilárd, Gyergyócsomafalva polgármestere, aki a Krónikától értesült, hogy a Nyírkerti „feredő” fejlesztésére 50 ezer lejt kért az illetékes minisztériumtól a megyei önkormányzat. A Nyírkerti fürdőt egyébként néhány évvel ezelőtt a budapesti Ars Topi a Alapítvány szervezte Székelyföldi Fürdőépítő Kaláka keretében alakították ki azon a helyen, ahol helyiek szerint a régmúlt időkben is működött egy "borvízfürdő". A megyei önkormányzat által támogatott projektben területrendezésbe, a Maros holtágának halá szatra való kiképezésébe, illetve kemping létesítésébe ruháznának be. De az összegből jutna egy szabadtéri színpadra, az ásványvizes fürdő korszerűsítésére, útjavításra és a villany bevezetésére is. „A megvalósuló létesítmény elsősorban a csomafalviaknak j elentene pluszt” - fejtette ki Márton László Szilárd, hozzáfűzve, hogy számára lényeges szempont, hogy otthon, a saját településükön érezzék jól magukat az emberek. Kifejtette, emellett nem elhanyagolandó szempont az sem, hogy az esetlegesen, illetve célza tosan idelátogató turisták is annyira jól érezzék magukat, hogy még máskor is meglátogassák a települést. Már vannak olyanok, akik visszatértek „Nem számítottam ekkora érdeklődésre a Tündérkert iránt” - szögezte le a Krónika kérdésére Mik József borszéki polgármester, aki örömmel konstatálta, hogy tavaly augusztusban - szintén a Székelyföldi Fürdőépítő Kaláka keretében - kialakított Tündérkert létesítmény sok turistát vonz. Sőt a polgármester szerint már arra is volt példa, hogy aki nyáron kipróbálta az ás ványvizes lábáztató jótékony hatását, az ősszel visszatért egy újabb kúrára. A
