Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.10 . 45 Az RMDSZ azonban hétfőn hivatalosan is csatlakozott a demokraták kezdeményez éséhez, amit a nagyobbik koalíciós párt szintén felvállalt. Frunda álláspontváltoztatása a Transindexnek adott nyilatkozatban érhető tetten. Az RMDSZszenátor az eljárás alkotmányosságára vonatkozó kérdésre kijelentette: a szenátorok szavazással döntenek arról, hogy megtartják tisztségében, vagy menesztik a házelnököt. „A döntés tehát a szenátusra tartozik, az Alkotmánybíróságnak ebbe a kérdésbe nincs beleszólása” – idézi a Transindex Frundát. vissza Alkotmánymódosítás Szaba dság 2010. március 10. Olvasta 214 felhasználó. SZÉKELY KRISZTA Băsescuék akarnak valamit. Alkotmánymódosítást. Fontos kérdés: vajon mennyire akarják? Mit, mennyit ér meg nekik egy csökkentett létszámú egykamarás parlament kiharcolása, amely irán t oly (ál)szentül elkötelezték magukat az államfőválasztáshoz kapcsolt népszavazáskor? Hogyan lesz ehhez kétharmados parlamenti támogatás? És egyáltalán ... Sikerüle, és ha igen, hogyan sikerül rávenni például a szenátust arra, hogy megszavazza saját fels zámolását? Az államfő hétfőre hívta konzultációra a parlamenti pártokat ebben az ügyben. Az alkotmánymódosításról szóló egyeztetésekalkudozások minden bizonnyal meghatározzák majd a törvényhozási ülésszakok hangulatát – fölösleges feszültségeket keltve. Az egykamarás parlamentprojekt ugyanis sokkal inkább szemfényvesztés, nem pedig a demokrataliberálisok szívügye, akik alkalomadtán hajlandók lennének busásan ellentételezni a támogatást. Az egykamarás parlament mellett érvelőknek könnyű dolguk van Románi ában: az elmúlt húsz évben a törvényhozóknak sikerült alaposan lejáratni az intézményt, amelynek jóhírnevét, a politkai elit remélt megújulását az egyéni választókerületes rendszer bevezetése sem hozta meg. Sőt! Az orosz rulettszerű mandátumosztásnak köszö nhetően talán még több, a tisztségre alkalmatlan személy jutott be a parlamentbe, mint a kifogásolt listás választáskor. A két ház hatásköre közti, mármár groteszk helyzeteket eredményező átfedéseket a korábbi alkotmánymódosítás sem tudta teljesen kiszűrn i. Azok a pártok, amelyek ugyan nem értenek egyet az egykamarás törvényhozással, rendszerint elismerik a rendszer anomáliáit, amit a felsőház hatáskörének, rendeltetésének átszervezésével akarnak áthidalni. S ha ez a közvéleményt „megnyugtatja”, akár valam ivel kisebb létszámmal. (Hogy ne mondják ... ) Băsescuék demagóg kezdeményezése – „léhűtőből” kevesebb is elég a parlamentben! – ugyanis a vártnál népszerűbbnek bizonyult a választók körében, nem lehet válasz nélkül hagyni, még akkor sem, ha hivatalosan a referendum eredménye semmire sem kötelezi a törvényhozást. Ennek ellenére az egykamarás parlament nem jelent prioritást a román politikai elit számára. Egyetlen olyan ok sem mutatkozik, ami miatt legalább a PDLnek megérné az erre vonatkozó alkotmánymódo sítás kiharcolása, az ehhez szükséges támogatás megszerzésének az ára sokkal nagyobb, mint hozadéka. Az egykamaraprojekttel, jól tudjuk, egész más volt a cél: mozgósítás céljából született a kezdeményezés a megtépázott népszerűségű, új mandátumáért ádáz h arcot folytató Traian Băsescu megsegítésére. A népek azonban komolyan vették, olyannyira, hogy a referendum érvényesre, mi több eredményesre sikeredett, ez pedig most lépésre kényszeríti a kezdeményezőket. Az ellenérdekelt pártok – köztük az RMDSZ is – nem mert arra buzdítani, hogy a választók ne vegyenek részt a referendumon, hiszen attól tartottak, ez majd távol tartja a szavazókat az elnökválasztástól is, a szorosnak igérkező versenyben pedig minden szavazat számított. Tanulságosak voltak az 2007es EPv álasztások, és a hozzájuk csapott referendum az egyéni választókerületekről. Az akkor távolmaradásra buzdító pártok saját csapdájukba estek, a választók ugyanis az európai parlamenti képviselők megválasztására sem tülekedtek, aminek következtében a PDL ar ánytalanul sok mandátumot nyert. Az üzenet, hogy a választópolgárok menjenek csak szépen el szavazni az elnökjelötekre, de nemmel voksoljanak a referendumon, a jelek szerint nem volt elég hangsúlyos, még a különben fegyelmezettnek ismert magyar közösség k örében sem. Egyes elemzések szerint az esetleges alkotmánymódosításnak egyetlen komoly célja van: az egykamarás parlament leple alatt úgy módosítani az alaptörvényt, hogy az lehetővé tegyen harmadik elnöki mandátumot Basescu számára. Ezt cáfolják azok, ak ik szerint ezzel a szégyenteljes trükkel Băsescu olyannyira lejáratná magát, hogy akkor se nyerné meg az újabb mandátumot, ha az alkotmány erre lehetőséget adna. A PDLs Cristian Preda
