Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-09
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztály a Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.09 . 25 A második feladatkör jóval összetettebb, hiszen a demokratikus tár sadalmakban olyan érvrendszereket kell megfogalmazni, olyan politikai, jogi és intézményes eszközöket kell megtalálni, amelyekkel azok is ráhangolhatók a kisebbségi kérdésekre, akik mindezeket egyáltalán nem vették figyelembe, vagy ha igen, akkor mereven e lutasították. Éppen ezért a külvilágot célzó kisebbségi küzdelmek elengedhetetlen tartozéka a körültekintő, minél több szempontot figyelembe vevő, helyzetfeltáró és elérhető célokat kitűző gondolkodás, a közbeszédek és a közlésre szánt szövegek pontos és félreérthetetlen megfogalmazása, az előnyök és hátrányok, a rövid- és hosszútávú következmények felelősségteljes mérlegelése minden olyan cselekedet előtt, amely érintheti azt a közösséget, amelynek tagjai egyénenként is egy adott ország törvényei és gazd asági lehetőségei szerint élnek. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szimbolikus és érzelmi célzatú tevékenysége, beleértve a törvényes keretek nélküli népszavaztatásokat is, mindeddig csupán azt a belső közösségi összetartozást próbálta erősíteni, amely nél küle is létezett és amelyre rátapadva tartja fenn magát. A külvilág felé nem tett egyetlen olyan lépést sem, amelynek ne lett volna az eredménye a teljes közömbösség vagy az elutasítás. Mivel az SZNT jogi személyként a romániai közéletben nem létezik, hi vatalosan nem fogalmazhat meg semmiféle olyan dokumentumot, amelynek bármilyen következménye lehet. Ezért kénytelen volt néhány RMDSZképviselőhöz folyamodni, hogy a Csapóféle, gyermeteg autonómiastatútummal kopogjanak a parlament ajtaján, most pedig azt szeretné, ha a bejegyzett pártként működő Magyar Polgári Párt (MPP) kaparná ki számára a gesztenyét, azaz Sepsiszentgyörgyön, március 12én, a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésnek mondott összejövetelen az MPP helyi és megyei tanácsosai fogadnának el olyan határozatokat, amelyek csak első olvasásra hangzanak jól, másodikra viszont már ugyanazt a jogi dilettantizmust viselik magukon, mint elődiek. A magyar nyelv hivatalossá tételére vonatkozó határozattervezetében például az SZNT (vagy az általa megbí zott, ház nélküli házbizottság) azt írja: „Székelyföld önkormányzatai biztosítják mindkét nyelv természetes és hivatalos használatát, elfogadva minden olyan rendszabályt, amelyre szükség van megismerésük érdekében, megteremtve minden olyan feltételt, amely garantálja teljes egyenlőségüket.” Ez a mondat többek között azt is jelenti, hogy a színmagyar csíki, gyergyói és udvarhelyi községekben, ahol mindeddig mindenki magyarul beszélt, biztosítani kell a román nyelv „természetes és hivatalos használatát” is, elfogadva minden olyan rendszabályt (azaz büntetésekkel is járó törvényeket), amire szükség van a román nyelv megismerése érdekében. Hogy nem ezt akarták mondani? Hát persze hogy nem. De ezt írták és CVT vagy a hasonszőrűek akár pezsgőt is bonthatnak, ho gy végre ezeknek a székelyeknek is megjött az eszük. Az SZNTnek be kellene már látnia: szövegeket innenonnan lehet összeollózni, de szakmai megalapozottság nélkül még egy részcélt sem lehet megfogalmazni, nemhogy hatékony küzdelmet folytatni a területi autonómiáért. Amíg nincsen a legapróbb részletekben, pontosan és félreérthetetlenül, szakértői szinten, de az első és utolsó romániai magyar által is érthetően kidolgozva, hogy térben és időben, a hétköznapi élet gyakorlatában és nem csupán az elvekben mit is jelent ez az autonómia és miként lehet nem más országokbeli, hanem hazai feltételrendszerben eljutni hozzá, addig olyan marad, mint a soron következő sepsiszentgyörgyi fórumféleség: beszélnek róla, de a valóságban nem tudják, hogy mi az. vissza Leonard Orbant nevezte ki elnöki tanácsosnak Băsescu Transindex 20100309 Leonard Orbant, a korábbi EUbiztost nevezte ki külpolitikai ügyekben államelnöki tanácsosnak Traian Băsescu – áll a ma kibocsátott dekrétumban.
