Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-09
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztály a Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.09 . 19 valóban kevésbé tartja fonto snak a transzatlanti kapcsolatok ápolását, mint elődjei. Diehl megjegyzi, hogy nem csak Európa szorul hátrébb Obama listáján. Az elnök több mint egyórás országértékelő beszédében említést sem tett a közelkeleti rendezésről. Irakkal kapcsolatban számos jel arra mutat, hogy Obama a mielőbbi csapatkivonásra törekszik, amely a demokratikus intézményrendszer megerősödését veszélyeztetheti. Obama külpolitikáját az iráni atomprogram határozza meg, és az iszlám köztársasággal kapcsolatos teendők miatt minden más mellékessé vált. Az izraelipalesztin békefolyamat, az iraki rendteremtés, a Moszkvával kialítandó leszerelési menetrend kérdése másodlagos jelentőségű. Az európai kapcsolatok ápolása pedig ezekhez képest is mellékes, már csak azért is, mert Obama elnöksé gének első évében hatszor járt Európában, ám gyakorlatilag semmilyen fontos külpolitikai megállapodást sem kötött. Katharina Peters, HansJürgen Schlamp és Gregor Peter Schmitz német külpolitikai szakértők a Der Spiegel hasábjain megjelent elemzése némik épp más okokkal magyarázza Obama távolmaradását az Egyesült Államok és az Európai Unió májusra tervezett csúcstalálkozójáról. A német elemzők szerint amerikai és az EU kapcsolata az elhidegülés jeleit mutatja, aminek hátterében az áll, hogy Obama belátta, fontos kérdésekben nem érdemes az európai politikusokkal egyeztetni. Nem csak azért, mert a transzatlanti kapcsolatok semmilyen hatással nincsenek az amerikai munkahelyteremtésre. Az elsődleges ok az, hogy az Európai Unió nem rendelkezik egységes külpoliti kával. A EU tagállamok vezetői leginkább csak fényképezkedni szeretnek Obamával, ám világpolitikai szempontból érdemleges megállapodásokat nem tudnak és nem is akarnak kötni. „Európa a formalitások előtérbe helyezésével próbálja világpolitikai jelentőség ének csökkenését ellensúlyozni. Bár mindenki tudja, Európa nem hajlandó beismerni, hogy senkit sem érdekel: sem Washingtont, sem Moszkvát, sem Pekinget, sem pedig a jövő nagyhatalmait, Brazíliát és Indiát." Boug Bandow, a konzervatív Cato Institute elemző je, Ronald Reagan egykori tanácsadója a The National Interestben megjelent cikkében még keményebben fogalmaz Európával kapcsolatban. Már a cím is beszédes: Európa nem számít. Bandow egyenesen azt állítja, hogy a Lisszaboni Szerződés elfogadásával végképp á ttekinthetetlenné és követhetetlenné vált az Európai Unió külpolitikája. Bár a szerződés ratifikálásával lehetőség nyílna a külpolitikai egység megteremtésére, a diplomácia tapasztalatokkal és kellő tekintéllyel nem rendelkező Catherine Ashton külügyi főké pviselővé választása nem erősíti az Unió globális szerepét. „Ha összefogna, Európa a világ háromnégy nagyhatalmának egyike lehetne az Egyesült Államok, Kína és India mellett" - véli Bandow. Egységes külpolitikai fellépés nélkül azonban nincs geopolitikai súlya. „Az eukraták panaszkodnak, hogy Obama elnök alábecsüli az Európai Unió jelentőségét. Épp ellenkezőleg: Obama pontosan tisztában van az EU súlyával." vissza A szenátus elnöki tisztségét kérné az RMDSZ Erdélyma [ 2010. március 09., 01:08 ] [288] A DemokrataLiberális Párt és az RMDSZ egyaránt menesztené Mircea Geoanăt a szenátus éléről — ebben állapodott meg a koalíciós vezetőtanács tegnapi ülésén a két alakulat. Sőt, az RMDSZ attól sem zárkózik el, hogy magáénak köve telje az államfő után rangban a második állami tisztséget. Markó Béla szövetségi elnök legalábbis az erre vonatkozó újságírói kérdésre úgy nyilatkozott: akár az RMDSZ is kérheti a funkciót. A DemokrataLiberális Párt vezetősége tegnap egyhangúlag fogadta el, hogy támogatják az alakulat szenátorainak Mircea Geoană leváltását célzó kezdeményezését. A kérést múlt héten nyújtotta be 57, többségében demokrataliberális felsőházi honatya, a dokumentumot azonban hét független és két RMDSZes szenátor — Albert Álm os és Gyerkó László — is ellátta kézjegyével. A hivatalos indoklás szerint azért követelik a szociáldemokrata politikus visszahívását, mert Geoană nem bocsátotta szavazásra a más pártokból kilépő, úgynevezett függetlenek bizottsági tagságának megőrzésére v onatkozó kérést. Azt is a házelnök szemére vetik, hogy nem hagyta jóvá az alkotmánymódosító bizottság létrehozását. Hivatalosan is felzárkózott koalíciós partnere tervéhez az RMDSZ. Markó azzal érvelt, hogy a hatékonyság érdekében a kormánykoalíciós párto knak kell vezetniük a parlament két házát is, hogy a kabinet által beterjesztett törvények ne akadjanak el a törvényhozásban. Mint mondta, támogatják Mircea Geoană leváltását, egyelőre
