Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-09
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztály a Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.09 . 12 Marosvásárhelyről választanak ki hármat és Csíkszeredából kettő t, de így is nagyon bízom a sikerben” – nyilatkozta a Krónikának Dávid László, az egyetem rektora. Április folyamán az egyetemi oktatás minőségét ellenőrző testület hat bizottsága látogat Csíkszeredába és Marosvásárhelyre. Felmérik a Csíkszeredában működ ő román – angol, az általános közgazdaság és a szociológia szakokat, illetve a marosvásárhelyi informatika, valamint az automatika és alkalmazott informatika szakokat. A szociológián kívül valamennyi szaknak sikerült az évek folyamán megszereznie az akkredit álást. Az ARACIS eredménye májusra várható. Amennyiben pozitív döntés születik, a Sapientia akkreditálását előbb egy kormányrendelet, majd a parlament szavazata szentesítené. A romániai adófizetők pénzére várva „Sajnos a támogatásokból már csak a működés re futja” – válaszolta lapunk finanszírozásra vonatkozó kérdésére Dávid László. További kérdésünkre, hogy az anyaországi rendszeres támogatás és a pályázatokon szerzett összegek mellett mikortól számíthatnak a romániai adófizetők pénzére, a rektor úgy véle kedett: „Ha optimista lennék, azt mondanám, a tegnapra. De a román törvények szerint csak egy akkreditált egyetem támogatható. Amint megszereztük az akkreditálást, jogosnak és egyben elérhetőnek érzem ezt a kérést. Viszont azt is tudom, hogy a szakmai szem pont mellett nagyrészt a politikai állásponttól függ. Elkezdődnek a tárgyalások, az alkuk, mi meg reménykedünk”. Dávid nem rejtette véka alá, hogy számít az RMDSZ vezetőségére, és tisztában van azzal, hogy a szövetség hathatós támogatása nélkül a román hat alom a Sapientia elé is hasonló akadályokat gördítene, mint a Partiumi Keresztyén Egyetem (PKE) elé. Mentalitásfüggő támogatás „Arra törekszünk, hogy az új tanügyi törvénytervezet magánegyetemekre vonatkozó fejezete a lehető legkedvezőbb legyen a Sapienti ára nézve. Azonban naivság azt hinni, hogy ez csak tőlünk függ” – vetítette előre a nem túl könnyűnek ígérkező feladatot lapunk megkeresésére Király András, az oktatási minisztérium RMDSZes államtitkára. Mint hangsúlyozta: a jelenlegi törvény megváltoztat ásához a döntéshozók koncepció- és főleg mentalitásváltására lenne szükség. „Első sorban az illetékesekben azt kellene tudatosítani, hogy ha a magánegyetemek a felsőoktatási rendszer szerves részét képezik, akkor azokat annak megfelelően kell kezelni. Ha elfogadtuk, hogy Romániában működhetnek magánegyetemek is, akkor fogadjuk el azt is, hogy az államnak kötelessége azokat az adófizetők pénzéből támogatni” – szögezte le Király, hozzátéve, reményei szerint a szaktárca már a héten tárgyalhatja a törvényterv ezet magánegyetemeket érintő részét. vissza Szerző(k): Szucher Ervin Magyar tanügyi gondok Krónika 2010. március 09. A pedagógusok szerint ma a romániai magyar o ktatásra különböző veszélyek leselkednek – mutat rá egyebek mellett az a jelentés, amelyet Pásztor Gabriella RMDSZes államtanácsos készített a hétvégi marosvásárhelyi oktatói fórumon elhangzottak alapján. A dokumentum egyaránt tartalmazza ezeket a veszély eket, s körvonalazza a megoldási javaslatokat. A romániai magyar oktatás számára jelen pillanatban a fejkvótán alapuló finanszírozási rendszer szeptemberre tervezett bevezetése jelenti a legnagyobb gondot. Sok helyütt ugyanis az alacsony diáklétszám miat t osztályokat, iskolákat kell összevonni, így több településen is ingázásra kényszerülnek a magyar diákok. A Pásztor Gabriella által összeállított jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy fennáll a veszély: a megszűnő magyar osztályok diákjait lehet, hogy inkább román osztályokba íratják majd át az ősztől a szülők, semhogy vállalják az ingázással járó költsége ket, illetve a plusz stresszt. A szociálisan hátrányos helyzetű családok nem tudják felvállalni a diákok ingáztatását, a bérletek kifizetése sokszor késik, a pályázható támogatások esetlegesek – mutat rá a dokumentum, amely további problémaként említi azt is, hogy a legtöbb település nem rendelkezik iskolabusszal.
