Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-06
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.06 . 26 Mindez azért is sajnálatos, véli Barta József, mivel a KMKSZnek az utóbbi időben kitartó és következetes munkával sikerült elérnie, hogy a kollégium tevékenységét legalább a főbb kérdésekben a kompromisszumos döntés hozatal jellemezze a kárpátaljai támogatások vonatkozásában. Ez a kényes egyensúly borult fel most újra. Talán azért, mivel az áprilisi magyarországi választások után nagy valószínűséggel távozó szocialista kormányzat számára ez az utolsó alkalom, hogy tek intélyes támogatásokat ítéljen meg az UMDSZ által javasolt projektekre, véli Barta. Lapunknak a kárpátaljai magyar szervezetek közötti nézeteltérést firtató kérdésére válaszolva Zilahi László kifejtette: "Megkérjük a Szülőföld Alapban ülő delegáltakat, hog y egyeztessenek az adott régió szakmai szervezeteivel ... utána már lehet hivatkozni arra, hogy milyen legitimáció áll ezen igények mögött." Mégiscsak lehet azonban némi probléma a legitimációval, hiszen a kárpátaljai magyar pedagógusok többségét tömörítő KMPSZ és a Rákóczifőiskola véleményét a kollégiumi szavazásból ítélve teljességgel figyelmen kívül hagyták, sőt arra sem törekedtek különösebben a magyarországi hivatalnokok, hogy a kompromisszum legalább ott, az ülésen létrejöhessen. Persze azt is látnun k kell, hogy aligha van esély bármiféle kompromisszumra, ha a magyar kormányzat képviselői megegyezés híján rendre veszik a bátorságot, hogy következetesen az egyik fél javára döntsenek, s ez az "egyik" fél immár nyolc éve folyamatosan az UMDSZ. Ugyan mi ö sztökélné a politikailag "kedvezményezett" felet ebben a helyzetben a kompromisszum keresésére? Eközben a Rákóczifőiskola zavartalan működését biztosító, a kuratóriumi döntéseknek a mostanihoz hasonló esetlegességét kiküszöbölő anyaországi támogatási mech anizmus továbbra is várat magára. Az erdélyi Sapientia Egyeteméhez hasonló normatív támogatás kérdése már évek óta napirenden van, ám csak most, a szocialista – szabaddemokrata kormányzás második ciklusának végén jutott el az ügy odáig, hogy a beregszászi ok tatási intézményt a jövő évtől esetleg már ebben az új rendszerben támogatnák. Egyelőre azonban csak a főiskola átvilágítása történt meg, a konkrét tárgyalásokat viszont várhatóan a tavaszal felálló új magyar kormányzattal kell majd elkezdeni, azaz még leg alább egy évig a pályázatoktól függ a beregszászi főiskola fennmaradása, tudtuk meg. A pályázatok beadásáig csak találgathatunk, hogy mely kiemelten kezelt UMDSZes projektek extra támogatásáról lehet szó jelen esetben, de talán nem egészen véletlen, hogy Gémesi Ferenc államtitkár a látogatása zárásaként a beregszászi magyar konzulátuson tartott sajtótájékoztatón két beruházásról szólt hangsúlyosan: a técsői líceum közösségi központtá bővítéséről, illetve a Jánosi Mesterképző Akadémia építéséről. Érdeklődés ünkre nevük elhallgatását kérő oktatási szakemberek legalábbis kétségesnek mondták e két beruházás erőltetett ütemű megvalósításának indokoltságát. Ami a técsői líceumot illeti, forrásaink arra hívják fel a figyelmet, hogy ezzel egy időben zajlik az ismert okok miatt épület nélkül maradt Nagyberegi Református Líceum beruházása, s tekintettel a szűkös forrásokra, talán célszerű volna előbb befejezni a sürgetőbb nagyberegi projektet, s csak azután térni vissza a técsői fejlesztésekhez. A jánosi központ ügye e nnél is ellentmondásosabb. Ha az UMDSZ célja valóban a magyar szakképzés fejlesztése, miért hagyta leépülni a Gajdos István vezette szervezet a Beregszászi Szolgáltatási Líceumot (egykori ruhaipari szakiskola), ahol az elmúlt esztendő óta már nem indul mag yar csoport? – teszik fel a jogos kérdést forrásaink. Nem érthető, mondják, miért ragaszkodik az UMDSZ egy olyan új intézmény kiépítéséhez, amely sem a megfelelő működési engedélyekkel, sem a szükséges infrastruktúrával nem rendelkezik, miközben ugyanez a cél például az említett beregszászi ruhaipari szakiskola felfejlesztésével lényegesen kisebb költséggel és gyorsabban elérhető lett volna. Támogathatná az UMDSZ a Beregszászi Magyar Gimnázium fejlesztetését is, vetik fel, amire Gajdos István még évekkel ez előtt, parlamenti képviselőként ígéretet tett. vissza Ülésezett a KMPSZ elnöksége Kárpátalja • 2010.02.26. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöksége 2010. március 1jén tartotta meg legutóbbi ülését, melynek napiren djén az iskolák számára meghirdetett pályázatok elbírálása, a szakcsoportok megalakítása és munkája, valamint más aktuális kérdések szerepeltek. A Szülőföld Alap által támogatott, illetve a KMPSZ által lebonyolított, Kárpátaljai magyar iskolák oktatástechn ikai és szemléltetőeszközigénye című továbbpályáztatásra az oktatási intézményekből beérkező pályázatok megítéléséről a következő elvek alapján döntöttek: a tanulói létszám iskolánként, régiónként; a iskolák által 2009ben a két pályázati fordulóban elnye rt összeg nagysága; a korábban elnyert pályázatok nagysága régiónként százalékra lebontva; az oktatási intézmények aktivitása a KMPSZ által szervezett vetélkedőkön. A KMPSZ szakcsoportjai közül 2010. február 27én megalakult az ukrán nyelv és irodalom, il letve az idegen nyelvi szekció, a többi tantárgyból pedig márciusáprilis folyamán a kijelölt időpontokban kerülnek megalakításra.
