Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-27
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtó fókusz 20 10 . 02.27 . 24 – Hála istennek, szép számban vagyunk, kilenc lista került be az önkormányzatba, tehát kilenc pártelnök járt nálam kedden. Mivel a szavazatok alapján a község kilencven százalékát képviselik az itt megjelentek, ezért a mi felelősségünk, hogy mi történik ebben a községben. Temerinben a legerősebb politikai erő van ellenzékben, ez a Szerb Radikális Párt, és természetesen őket is meghívtam. Konstruktív volt ez a találkozó, a rendőrfőnök beszámolt az elmúlt hetek sajnálatos incidenseiről, de én nem akartam, hogy erről tárgyaljunk, ez nem a mi dolgunk. Megvannak a jogállam intézményei, mindannyian bízunk abban, hogy ezek működnek, ami többkevesebb sikerrel így is van. A pártok persze elítélik ezeket a z incidenseket. De ez körülbelül annyit ér, mint halottnak a csók. Ennél többre van szükség. Én arra kértem a jelenlevőket, hogy minden párt a saját körzetében hasson oda, hogy a fiatalok a fölösleges energiájukat ne az agresszivitásban és a nemzeti gyűlöl etkeltésben fejtsék ki, mert sok múlik rajtunk is. Én úgy láttam a tanácskozáson, hogy megvan az akarat erre a lépésre minden pártnál. Persze, hogy Temerinben nem felel meg mindenkinek, hogy a község részben magyar, sőt véletlenül a polgármester és a kkt e lnöke is az. Milyen konkrét lépéseket tesznek még? – Megpróbáljuk a vendéglátóipari objektumokkal betartatni a nyitvatartási időt, odafigyelni arra, hogy a különféle trafikok, amelyeknek erre nincs engedélyük, ne áruljanak alkoholt. De elsősorban nevelni kell, és elsősorban a családban kell nevelni a gyermekeket. Ha már a nevelésről van szó, mi a véleménye arról, hogy külön iskolákba járnak a magyar és a szerb gyerekek? – Igen, Vajdaságban van 78 magyar iskola, ami a nemzeti identitás megőrzésének a sz empontjából teljesen helyénvaló, az együttélés szempontjából azonban nem biztos, hogy mindig a legszerencsésebb. Nálunk ez így van ősidők óta, van három szerb általános iskolánk, és van egy magyar. Lehet, hogy segíteni fog az a projektum, amit az ombudsmanhelyettes irodája dolgoz majd ki a mi elképzeléseink alapján. Mert a nevelésen keresztül sok mindenen lehet javítani. A kilencvenes években 10 000 menekült jött Temerinbe, közülük 6000 itt maradt. Ők egy teljesen más környezetben nevelkedtek föl. Hogyan lehetne „összehozni” az itt élő nemzeteket? – Az iskolákban minél többet kell, hogy együtt legyenek a gyerekek, közös rendezvényeket kell szervezni, közösen kell sportolni. Van egyfajta visszahúzódás a magyarok részéről is, ezt nem kell eltitkolni. Tudjuk , hogy a kilencvenes évek elején kisöpörték a magyarokat az állami intézményekből, a rendőrségen és a bíróságon alig maradtak. Erre az volt a válasz, hogy a magyar gyerekek elkezdtek nem tanulni szerbül. Én most veszem észre a fiatalabb generációkon, beleé rtve a saját fiatalabbik gyermekemet is, hogy mennyire nehezen beszélik a szerb nyelvet. Én nem azt mondom, hogy nekik jobban kell beszélniük szerbül, mint magyarul, de ebben a környezetben nem tudjuk magunkat másként megértetni. Így elkezdődtek a szétválá sok, a magyar gyerekek nagyon keveset sportolnak, az utóbbi időben azt is látni, hogy a vendéglátólétesítményekben is kevesen vannak. Tudom, hogy a nemzeti tanács ÉszakBácskában szerb tanfolyamokat szervez, nem tudom, hogy itt, Temerinben szükség vane ilyesmire, de hogy így nem jó, az biztos. Mennyire vannak megelégedve a közbiztonsággal Temerinben? – A rendőrség egy sajátos állami szerv, nem mindig értünk egyet, de nekünk alapjában véve nincs gondunk a temerini rendőrség munkájával. Ők a tetteseket n agyjából előállították, persze, hogy abból lette bírósági per, az már nem rajtuk múlott. Mi a véleménye a nemrég megjelent plakátokról? – A Temerinben megjelent plakátok egyértelműen uszító szöveget tartalmaztak. A tartományi ombudsman is így gondolja, de az ügyész úr már sajnos nem így vélekedik. vissza
